Baász Imre-emlékkiállítás nyílt az árkosi Istálló Galériában

A Sepsiszentgyörgy melletti településen nyílt tárlatot októberben a művész lányának, Baász Orsolyának a kiállítása, majd várhatóan novemberben özvegyének, Pálmának a bemutatkozása váltja fel.
Vida György művészettörténész a Baász Imre-kiállítás megnyitóján a kelet-európai képzőművészet legendás alakjaként idézte fel az alkotót, felelevenítette munkásságát, emlékeztetett a művészeti szervező tevékenységére, arra, hogy kezdeményezései révén a nyolcvanas-kilencvenes években Sepsiszentgyörgy az ország képzőművészeti központjává vált. Baász Imre 1941-ben született Aradon, iskoláit szülővárosában végezte, a hetvenes években telepedett Sepsiszentgyörgyre. Államvizsga-dolgozatában a Kriterion Könyvkiadó kérésére készített Kalevala-illusztrációkat. Párhuzamosan fejezte ki magát grafikákban és a 70–80-as évek expanziós műfajaiban: installációval, témaelemző tárlatokkal. 1981-ben megszervezte a Médium I.-et, az első országos jellegű kortárs kiállítást Sepsiszentgyörgyön, 1990-ben indította útjára az Anna-Art elnevezésű nemzetközi performanszfesztivált, amelyet 1991-ben – halálának évében – ismét megszervezett. 1985-ben országos Grafikai Nagydíjat kapott, 1987–1988-ban Kalevala-ösztöndíjjal Finnországban dolgozott.
Az árkosi Istálló Galériában bemutatott ötvenhat alkotás kapcsán Vida György kifejtette: „... Baász túllépett az etnikai ellenállás fogalmán, nemzetközi szintű, humanista töltetű művészetet művelt, tükrözte a 20. század drámáját. Az itt látható törések a korabeli rendszert érzékeltetik”. A művészettörténész szerint Baász a később kialakult irányzatok előfutára, aki képes volt azt is megjövendölni, amit nem érhetett meg. Bogdán László a kísérletező Baászt idézte meg, aki kihívta maga ellen a rendszert, majd arra a kérdésre kereste a választ, meddig juthatott volna el művészetében Baász, ha tovább dolgozhatott volna.