Karácsonyi Zsolt a 22 alapítótag nevét is felolvasta az E-MIL szerda esti kolozsvári rendezvényén
Fotó: Pap Melinda
Működjön ugyanolyan derűsen az E-MIL, mint első elnöke, Fodor Sándor – hangzott a jókívánság az Erdélyi Magyar írók Ligájának (E-MIL) 20. születésnapján. A kolozsvári ünnepi rendezvényen anekdotaesttel elevenítették fel Fodor úr alakját.
2022. február 10., 15:302022. február 10., 15:30
Kortársunk volt, kortárs ma is címmel szervezett ünnepi rendezvényt szerdán este az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) Fodor Sándorra emlékezve, abból az alkalomból, hogy február 9-én volt a 20. születésnapja az erdélyi magyar írókat, költőket, műfordítókat tömörítő szakmai szervezetnek.
A kolozsvári Bulgakov kávézóban tartott rendezvényen Karácsonyi Zsolt E-MIL-elnök elmondta: a kerek évfordulót idén számos rendezvénnyel szándékszik megünnepelni a szervezet, ezek pontos dátumát azonban a járványhelyzet miatt túl korai lenne leszögezni.
Karácsonyi Zsolt emlékeztetett, hogy az erdélyi magyar írók, költők húsz évvel ezelőtt a legendás kolozsvári Music Pub pincekocsmában gyűltek össze, a fiatalok mellett a középnemzedék és az idősebb alkotók is képviseltették magukat. Az E-MIL elnök ünnepi beszéd helyett fontosabbnak tartotta felolvasni a 22 alapítótag nevét, külön kiemelve, hogy mára már több mint 120 tagot számlál a szervezet. Elmondta, hogy
Fodor úr a mostani ünnepség kapcsán is csak annyit jegyezne meg, hogy „nocsak”, vélte Karácsonyi Zsolt, aki szerint a neves író vicces vagy komolyabb témák kapcsán is gyakran alkalmazta ezt a szót.
Az E-MIL-elnök rámutatott, 20 éve annak ellenére jött létre a szervezet, hogy sokan azt gondolták, „ez nem egy reális világba való történet”. Ennek ellenére egy év alatt több mint száz tagja lett, ami jól mutatja, mekkora szükség volt rá. Kiemelte, nem véletlen, hogy az ünnepi rendezvénysorozat első alkalmát épp az E-MIL első elnöke, Fodor Sándor emlékének szentelik, hiszen Fodor úr komolyan vette, mindenben támogatta a fiatal szerzőket.
Kántor Melinda és Laczkó Vass Róbert színművészek Fodor Sándor humoros írásaiból olvastak fel
Fotó: Pap Melinda
Gyerekként találkozott Fodor Sándorral, aki a vidéki kiszállások keretében Gyergyóremetére is eljutott, és ennek örömére egyszerre hat könyvet is vásárolt tőle, melyeket mind dedikáltatni akart. Fodor Sándor viccesnek találhatta, hogy mindenik kiadványt ugyanannak a személynek kell ajánlani, így az utolsóra az írta: „Jól megizzasztottál, te betyár!”.
A két színművész ezután az ismert író néhány humoros írását olvasta fel, melyekből többek között kiderült, hogyan nem működtek együtt a kolozsvári szerkesztőségek a bukaresti kommunista káderekkel, miként dicsérte meg nótázgató fiatal paptársait Márton Áron püspök, viccelte meg a túlbuzgó pártaktivistát az idős székely bácsi.
A hivatalos anekdotaestet kötetlen formában is követte az anekdotázás, a koccintás után a szervezet tagjai korábbi E-MIL-estek, -táborok, vidéki kiszállások vicces jeleneteit elevenítették fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!