A kolozsvári Gyufagyár utcában található kiállítótérben tekinthető meg a Monokróm történetek című kiállítás
Fotó: Deák Szidónia
Monokróm történetek – ez a címe annak a kortárs képzőművészeti kiállításnak, amely Debrecenből érkezett a kincses városba, és szeptember végéig tekinthető meg a Centrul de Interes elnevezésű kiállítótérben. A legnagyobb magyarországi képzőművészeti magángyűjteményből származó tárlatról Berszán Zsolt szervező beszélt a Krónikának.
2021. szeptember 10., 10:122021. szeptember 10., 10:12
Ipari környezetben első látásra minimalista, monokróm, vagyis egy szín árnyalataiból álló képek fogadják a látogatót, ha a kolozsvári Centrul de Interes kortárs művészeti térbe látogat. A Monochrome Stories. Az Antal–Lusztig-gyűjtemény. Debrecen című, e hónap végéig látogatható kiállítás a legnagyobb magyarországi képzőművészeti magángyűjteményből mutat be válogatást a kincses városban. A látogatók a monokróm festészet több mint negyven jeles képviselőjétől, köztük Marina Abramovićtól, Gerhard Richtertől vagy Sol LeWitt-től láthatnak alkotásokat a Gyufagyár utcai művészeti központ negyedik emeleti impozáns kiállítóterében. Berszán Zsolt, a kiállítás főszervezője megkeresésünkre elmondta, a tárlat a művészeti központ korábbi kiállításaihoz hasonlóan egy csereprogram keretében valósul meg.
A Monochrome Stories Debrecen város önkormányzatával és az alföldi városban található Modern és Kortárs Képzőművészeti Központtal együttműködésben jött létre. Berszán hozzátette,
A csereprogram második része jövőben valósul meg, a tervek szerint Debrecenben egy válogatást láthatnak majd az érdeklődők a Centrul de Interes műtermeiben alkotó vagy e térben bemutatott kolozsvári művészek képeiből – fejtette ki Berszán Zsolt. Hozzátette, a tárlat szeptember 28-ig látogatható a kincses városban, eddig több mint ezren tekintették meg – mondta el Berszán Zsolt. A kiállításon látható, absztrakt kísérletként ható alkotásokat leginkább a geometriai alakzatok és erőteljes színhasználat játéka jellemzi, arra késztetve a nézőt, hogy alaposan szemügyre vegye a képek felületét, megfigyelje az ecsetkezelést és más technikákat.
„A monokróm festészet nagyon érdekes, mert látszólag csak szín, de valójában sokkal több. Most ez adja a külföldi anyag karakterét” – fejtette ki Antal Péter, a gyűjtemény tulajdonosa a Kolozsváron bemutatott tárlat darabjairól. A kiállítás premierként mutat be munkákat többek között Moholy-Nagy László, Maurer Dóra, Erdélyi Gábor, Feledy Gyula Zoltán, François Fiedler, Jakob Gasteiger, Johannes Girardoni, Marcia Hafif, Simon Hantaï, Yuko Sakurai, Robert Schaberl, Dieter Villinger, Herman de Vries, Herbert Zangs és Károlyi Zsigmond magyarországi és nemzetközi művészektől. Az Antal–Lusztig-gyűjtemény története az 1920-as évekig nyúlik vissza, amikor Lusztig Sámuel zsidó derecskei kereskedő elkezdett képzőművészeti munkákat vásárolni az akkori kortárs művészektől.
A kezdetekben Antal Péter a nagyapja szellemiségét vitte tovább, a magyarországi progresszív alkotók munkáit vásárolta, elsősorban közvetlenül a művészek műterméből, ezzel alapozva meg a gyűjtemény 20. századi magyar festészeti vázát. Később saját elképzelése alapján alakította tovább a gyűjteményt. Úgy gondolva, hogy a gyűjtemény magyar vonatkozásban kerek és egybefüggő, egyre inkább a nemzetközi, neves művészek által készített munkák felé fordult. „Ez nálam mindig érzelmi alapon ment.
– mondta el Antal Péter a gyűjtemény összeválogatásának mikéntjéről. Jelenleg a gyűjtemény több mint ötezer műalkotást számlál, ezzel az egyik legnagyobb magyarországi magángyűjteménnyé nőtte ki magát. A nagyapja iránti elismerés és tisztelet kifejezéseképpen nevezte el Antal Péter a gyűjteményét Antal–Lusztig-gyűjteménynek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!