A hagyaték összegyűjtése a cél

Az utóbbi mindennél fontosabb és hasznosabb” – fogalmazott Gödri Anna iskolaigazgató, tanár azon a kedd esti megemlékezésen, amelyet a kiváló történetkutató születésének 75. évfordulóján rendeztek szülőfalujában, az erdővidéki Vargyason. A Borbáth Károly professzornak (1931. január 13–1980. április 20.), a történettudományok doktorának a nevét 1990. január 27-e óta viselő iskolában lezajlott esemény résztvevőihez intézett levelében az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Egyed Ákos akadémikus egyebek mellett kiemelte: Borbáth megalkuvást nem ismerő, az ismeretlent firtató szenvedélyes kutató volt, aki a feltárt adalékokat sajnálatos módon nem vetette papírra. Egyed Ákos szerint nem kizárt, hogy Borbáth a közlést későbbi időkre tervezte. Gödri Anna úgy tudja, Borbáth professzor „zsákszámra hordta feljegyzéseit a nemrég elhunyt Szabó Gyula írónak”, és az is biztos, hogy az erdélyi földviszonyokról írt doktori disszertációja a szentpétervári egyetemen, orosz nyelven megtalálható. Az iskolatámogató Daniel Gáborról, a hajdani Udvarhely megye főispánjáról írt kéziratának pedig meg kell lennie az időközben Magyarországra telepedett özvegyénél, Mária asszonynál. Demény Lajos profeszszor szerint a Borbáth halálát követő vargyasi leltározás során semmilyen kész kéziratot nem találtak.
A kedd esti eseményen Cseke Péter egyetemi tanár és Bitay Ödön szerkesztő is újabb adalékokkal szolgált Borbáth Károly pályafutásáról. Kiderült, hogy 1980 januárjában a bukaresti volt Politikai Könyvkiadó a madéfalvi veszedelem tudományos feltárásával és megírásával bízta meg Borbáthot, és az is bizonyossá vált: a professzor az őt ért hatósági zaklatásokról nemcsak a hozzá közel álló embereknek, hanem a Kiáltó Szó című szamizdat lap hasábjain naplótöredékei révén a nyilvánosságnak is beszámolt.
Borbáth Károly életét ugyanis végigkísérték a hatósági zaklatások. Tízévi munka után 1968 októberében azért állították félre a Babeº–Bolyai Tudományegyetemről, mert kutatásait nem volt hajlandó alárendelni a politikától átitatott, hamisító történetírásnak. Emiatt a korábban Közép-Ázsiában ottrekedt magyarokat is felkutató Borbáth, doktori címmel a nagyenyedi Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtárban vállalt állást, de mert itt is zaklatták, 1977-ben a Fehér megyei Torockószentgyörgyön, majd szülőfalujában tanított. 1980. április 20-án holtan találták lakásában, rokonai azonban cáfolják a hivatalos álláspontot, miszerint halálát gázmérgezés okozta volna. Kortársai szerint Erdély történetének egyik legjobb kutatója és ismerője volt. Szülőháza falán idén januárban helyeztek el emléktáblát.