A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Godot-ra várva és a Kolozsvári Állami Magyar Színház Tanítványok című előadása is versenyben szerepel a Bukarestben november 4–15. között zajló XVI. Nemzeti Színházi Fesztiválon. Mindkét előadás rendezője Tompa Gábor; a Beckett-drámát vasárnap és hétfőn este játszotta a szentgyörgyi társulat, a kolozsváriak hétfőn este két ízben adták elő Visky András művét. Tompa Gáboron kívül több rendezőnek is – Mihai Mãniuþiunak, Alexandru Dabijának és Radu Afrimnak – két-két produkcióját válogatták be a szemle versenyprogramjába. „Az idei fesztiválon a rendező a főszereplő. Mindig is úgy tartottam, hogy a rendező nem csupán összetartó erő, a szöveg értelmezője vagy olyan irányító, aki rávezeti a színészt, hogy a legjobbat adhassa magából: a rendező véleményformáló szellemi vezető is, aki az energiákat, érzéseket és gondolatokat egyesíti” – foglalta össze a fesztivál fő szervezőelvét Marina Constantinescu művészeti igazgató.
A romániai társulatokon kívül külföldi meghívottak is szerepelnek a szemlén, természetesen versenyen kívül. A budapesti Katona József Színház ma és holnap este Csehov Ivanovját mutatja be Bukarestben, Ascher Tamás rendezésében. Szintén ma este szerepel a fesztivál programjában az Amerikában élő Andrei ªerban rendezte Sarah Kane-dráma, a Megtisztulás, kolozsvári és fővárosi művészek előadásában. A holnapi napot az ír kultúrának szentelték a szervezők: Ursula Lauebli és Stephen Batts koreográfusok workshopot tartanak a nemzeti táncközpontban, este pedig a Rezonancia című táncszínházi produkciót adják elő.
------------
2006. november 07., 00:002006. november 07., 00:00
• Ha egy témáról kettőnél több bőrt le lehet húzni, akkor bárki mérget vehet arra, hogy Hollywoodban le is húzzák. Ha például volt már olyan film, amelyben egy testőr beleszeretett a védencébe, meg készült már olyan is, amelyben a főállású őrző-védő egy összeesküvés kellős közepébe csöppent, és akár az élete árán is hajlandó volt fölgöngyölíteni azt, akkor már csak minimális szintű kreativitás szükséges ahhoz, hogy a két témát kombinálva mérsékelten eredeti, de azért mégiscsak új filmet kapjunk. Nos, valahogy így születhetett meg A testőr című film, amelyben pontosan az előbbiekben fölvázolt recept szerint jártak el az alkotók: összegyúrták a Több, mint testőr, valamint a Célkeresztben alaptörténetét, és máris készen állt az új forgatókönyv. Amelyhez már csak néhány, az utóbbi időben kissé elhanyagolt, de a kilencvenes években még jól csengő nevű színészt kellett hozzáadni, mint Michael Douglas, Kim Basinger vagy Kiefer Sutherland, és máris tálalható állapotba került az új mozi. Az alaptörténet szerint Pete Garrison, a tapasztalt vén róka (Michael Douglas), az Egyesült Államok elnökének egyik legmegbízhatóbb testőre, aki már évtizedek óta a szakmában tevékenykedik, és a Ronald Reagan elleni merénylet idején ő ugrott a gyilkos lövedék útjába (copyright Célkeresztben, Clint Eastwood figurája), veszélyes kalandba keveredik. Beleszeret a first ladybe (Kim Basinger), akivel össze is szűri a levet (copyright Több, mint testőr). Valaki azonban tudomást szerez a titkos kapcsolatról, és zsarolni kezdi Pete-et. Sőt hamarosan az is kiderül, hogy valakik merényletet terveznek az elnök ellen, tervükben pedig a testőrség kötelékében tevékenykedő áruló is segíti őket. A gyanú azonnal Pete-re terelődik, akinek menekülnie kell, hogy bebizonyíthassa ártatlanságát. Az esetleg még a váratlan és érdekes végkifejlet lehetőségét is fölvető alapsztori azonban az alkotók gondos tevékenységének köszönhetően a kiszámíthatóság unalmába fullad. Ahelyett, hogy az áruló személyét övező bizonytalanságot legalább az átlagosnál egy kicsivel tovább fenntartanák, meglehetősen hamar fény derül arra, hogy a főhős mégsem annyira elvetemült, mint amennyire első látásra tűnik, onnantól kezdve pedig csak az a kérdés, hogy mikor nyeri el végre méltó büntetését a gonosz, és mikor dicsőül meg a jó. Az egyébként is meglehetősen lassú mederben csordogáló történetet legalább a képi megoldásokkal megpróbálták némileg feldobni, ám a videoklipszerű bejátszások és áttűnések, valamint a kézikamerával felvett jelenetek váltakozása egy idő után inkább zavaróvá válik, és csak még jobban széthull tőlük a film. Stabilan középszerű filmet sikerült tehát A testőr készítőinek összedobniuk, amely sem Michael Douglas, sem Kim Basinger pályájában nem tartozik majd a meghatározó alkotások közé. Utóbbi esetében azért mégis elkapja az embert a melankolikus hangulat, és kis időre átadja magát az „így múlik el a világ dicsősége” érzésnek. Hiszen mégiscsak kegyetlen húzás az élettől, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek szőke dívája mostanra oda érett (hogy politikailag korrektek legyünk), hogy immár a first lady szerepét játszhatja a lehető legnagyobb természetességgel.
A testőr (The Sentinel). Amerikai bűnügyi dráma, 2006, 108 perc. Rendezte: Clark Johnson. Szereplők: Michael Douglas, Kiefer Sutherland, Eva Longoria, Kim Basinger, Martin Donovan. Írta: George Nolfi. Kép: Gabriel Beristain. Zene: Christophe Beck. Értékelés az 1–5-ös skálán: 2.
----------
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok