A bánsági géniusz szellemisége

Az egykori és jelenlegi tanárok és diákok részvételével tartott megemlékezésen Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes, az intézmény rendszerváltás utáni első igazgatója elevenítette fel a névválasztás körülményeit. A „keresztelőt” közvita előzte meg: számos történelmi személyiség, és az 1989-es decemberi események szereplőinek a neve is szóba jött, végül a tanári kar tagjainak a többsége Bartók Béla mellett tette le a voksát. Ezzel elkötelezték magukat a bánsági géniusz szellemisége mellett, ami a tiszta forrásból való „táplálkozás”, az alapoktól kezdődő építkezés és a népek testvéré válásának az eszméje – tette hozzá Virginás-Tar Judit jelenlegi igazgató. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő kiemelte, Bartók és munkássága úgy lett az egyetemes kultúra része, hogy közben megmaradt magyarnak is. A beszédeket követően leleplezték az iskola folyosóján Jecza Péter temesvári szobrászművész bronzból készült Bartók-domborművét.
A bánsági megemlékezések szombaton és vasárnap a zeneszerző szülővárosában folytatódtak. Nagyszentmiklós ugyanis – a Bartók-kultuszt ápoló Pro Bartók Társaság elnöke, Tamás Sándor szervezőmunkájának köszönhetően – New York, Róma és Budapest mellett szintén felkerült a nemzetközi Bartók-év térképére. A köztéri Bartók-szobornál Iosif Oncu helyi polgármester köszöntötte a koszorúzásra egybegyűlteket, a rendezvényen többek között Becsey Zsolt fideszes európai parlamenti képviselő, Benedek András, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Szép Gyula, az RMDSZ művelődési alelnöke és Kozma József szegedi alpolgármester szólalt fel.
Neves hazai és külföldi szakértők részvételével zenetudományi konferenciát tartottak, amelyet népzenei hangverseny követett: fellépett Mircea Câmpean a kolozsvári Állami Magyar Opera zenészeinek kíséretével, valamint a magyarországi Muzsikás Együttes Petrás Mária népdalénekes és Alexandru Bãlãnescu Londonban élő világhírű hegedűművész közreműködésével. Tegnap mutatták be Szekernyés János temesvári helytörténész Bartók és a Bánság című könyvét, az érdeklődők meghallgathatták többek között a II. Szegedi Nemzetközi Bartók zongoraverseny kitüntetettjeinek – Andrei Banciu temesvári és Némethi Zsófia budapesti egyetemi hallgatók – előadását és a kolozsvári magyar opera szimfonikusainak hangversenyét, estére pedig Bartók A csodálatos mandarin című táncjátékára várta a nagyérdeműt a Szegedi Kortárs Balett.


Enescu és Bartók
barátsága jegyében
Kolozsváron a magyar operában ünnepelték meg szombaton este a Bartók-évfordulót. A hangversenyt Bartók kortársa és nagy tisztelője, George Enescu szimfonikus doinája nyitotta meg, a műsor további részében Bartók-művek csendültek fel: a Magyar Képek és a Táncszvit, majd Georgescu Mária és Szilágyi János előadásában A kékszakállú herceg vára című opera. A bukaresti rendezvényen szintén középpontba került a két zeneszerző barátsága, hiszen az Enescu nevét viselő múzeumban Bartók Bélát bemutató kiállítás nyílt meg. A fővárosban a Bartók-szobor megkoszorúzását Mocsári Károly és Hernádi Ákos zongoraduója követte. Pataky Lehel Zsolt