A Bolyaiak bűvöletében – In memoriam Weszely Tibor

Nem ismert akadályt, ha emlékük ébren tartása megkövetelte, hogy legyen bátorsága túllépni az akkori akadékoskodók gáncsoskodásain, mint tette azt, amikor az Illyés Ferenc székelykeresztúri tanár diákjai által faragott kopjafát kellett elhelyezni Domáldon, Bolyai János édesanyjának, Benkő Zsuzsannának a feltételezett sírhelyén. Baráti kapcsolatot ápolt minden Bolyai-kutatóval, önzetlenül segítve őket, ha kellett.

Weszely Tibor Brádon született 1936-ban, de kilencéves kora óta Marosvásárhelyen lakott. Az egyetemet Bukarestben végezte 1959-ben, és annak ellenére, hogy szép egyetemi karrier előtt állt, hisz gyakornokként alkalmazták a matematika karon, hallgatott a Bolyai Farkas Líceum akkori igazgatójának, Kozma Bélának a hazahívó szavára, és ősszel már középiskolai tanárként dolgozott. Miután Marosvásárhelyen megalakult a Pedagógiai Főiskola, átment oda tanítani. 1971-ben Bukarestben doktorált Gheorghe Vrânceanu akadémikus, kedvenc tanára irányításával. A Pedagógiai Főiskola megszűntével egy ideig még tanított az üzemmérnöki főiskolává átalakult intézménynél, majd visszatért a Bolyai-líceumba. Innen ment nyugdíjba 1999-ben, de a a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem megindulásakor 2001-ben docensi állást vállalt a marosvásárhelyi karon 2007-ig, de még utána is tartott órákat, csak már az utóbbi két évben nem.

Tizedikes tanulóként megpróbálta elolvasni és megérteni Bolyai János Appendixét, de ez csak ötödéves egyetemistaként sikerült neki. Így kezdődött az érdeklődése a Bolyaiak iránt, s miután ledoktorált, alaposabban és behatóbban kezdett foglalkozni a Bolyaiak matematikai munkásságával. Első könyve 1974-ben jelent meg Bolyai Farkasról magyarul és románul (a magyar kiadás nehézségbe ütközött, mert a bukaresti Tudományos Kiadó a románt tekintette eredeti munkának, habár mindkettőt őmaga írta, és Weszely nem rendelkezett „hivatalos fordítói engedéllyel”), majd ezt követték A Bolyai–Lobacsevszkij-geometria modelljei (1975, 2011); Bolyai János munkássága (1981); Bolyai János – Az első 200 év (2002); Fiú és Apa – Son and Father (2003, Makkai Piroskával); János Bolyai. Die ersten 200 Jahre (2013, Manfred Stern fordítása).