1956-os dokumentumfényképek a megismerés szolgálatában

Az 1956-ot kutató budapesti profeszszor, Gyarmati György az 1956–2006 című fotókiállítás megnyitóján egyebek mellett arról beszélt, hogy 1848 márciusa kelt életre 1956 októberében, amikor a magyar nemzet Petőfi Sándor és Kossuth Lajos nemzedékéhez hasonlóan „a józan észt nélkülöző, esztelen rendszer” embertelen és nemzetellenes voltától megcsömörlött forradalmárok felelős magyar kormányt, független és szabad Magyarországot, sajtó- és szólásszabadságot, a politikai elítéltek szabadon bocsátását követelték. A történész szerint az 1848-as márciusi eszmék 1956-os októberi újraébredésének egyik legkiválóbb bizonyítéka éppen az a Kossuth-címer, amelyet 1956-ban a forradalmárok jelképpé választottak, és amely újra együvé verbuválta a Kárpát-medence magyarságát. Ebből az 1956. októberi újraébredésből nyújt ízelítőt az április 22-éig látogatható tárlat.
A Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusa mellett Balázs Péter szobrász egykori műtermében kialakított Kolozsvár Galériában kiállított felvételek újdonságszámba mennek, hiszen azokat eddig még nem láthatta a közönség. A vérbe fojtott forradalmat követő megtorlás során a magyarországi politikai rendőrség és a bíróságok ilyen felvételeket használtak fel arra, hogy 65 ezer embert kihallgassanak, 35 ezret bíróság elé állítsanak, ebből 22 ezerre ítéletet mondjanak, illetve 14 ezret internáljanak. A levéltárakban őrzött anyag mellett újra és újra előbukkannak magánszemélyek által őrzött képek is, volt rá példa, hogy neve elhallgatását kérő lakos több mint 150 dokumentumértékű felvételt adományozott az 1956-ot kutató állambiztonsági levéltárnak. Ennek kapcsán Gyarmati György megjegyezte: a dokumentumanyag most már békés célokat, a történtek feltárását és megismerését szolgálja. Nagy Györgyné, Herendi Viktor, Rácz Lajos, Müller Lajos, illetve ismeretlen szerzőktől származó felvételeken az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc olyan helyszínei és pillanatai láthatók, mint például a szétlőtt Kilián-laktanya, a Molotov-koktél készítése vagy a Divatcsarnok romjai. Ugyanakkor a hétvégén nyílt fotótárlaton megtekinthető a harcok idején megsérült Rókus-kápolna, szétrombolt otthona helyett újat kereső pesti család, a szovjet irodalmi művekből rakott máglya vagy egy hatástalanított szovjet löveg „Ne bántsd a magyart!” felirattal.
Hasonló adalékkal szolgált Visky András író, aki családi vonatkozású ’56-os emlékeit osztotta meg a hallgatósággal. Cseh Áron, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja szerint az új galéria és az ’56-os tárlat az erdélyi és magyarországi magyarok közötti kapocs, találkozási hely szerepét töltheti be. Kántor Lajos, a házigazda Kolozsvár Társaság elnöke a galériaavató tárlatmegnyitón közölte: felállítják októberben Szakács Béla Temesváron élő szobrászművész pályázatnyertes alkotását a kolozsvári Sétatéren.