Fotó: Volodimir Zelenszkij/Twitter
Ukrajna nem tekinti komoly fenyegetésnek azt, hogy orosz csapatok a Moldovához tartozó, orosz fennhatóság alatt álló szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság felől indítanának támadást Ukrajna ellen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Rai1 olasz közszolgálati tévécsatornának adott, saját Telegram-oldalán is közzétett interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.
2022. május 13., 21:052022. május 13., 21:05
„Ott legfeljebb 15 ezer orosz katona lehet, de ők sem túl felkészültek. Nem határosak az Oroszországi Föderációval, csak velünk és Moldovával” – fejtette ki az elnök. Hozzátette: „nem nagyon tartunk tőlük, mert ebből a 15 ezer emberből is legfeljebb háromezer képes harcolni”.
Zelenszkij leszögezte: változatlanul kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de azzal a feltétellel, hogy párbeszéd lesz közöttük, nem pedig „ultimátumok”.
– tette hozzá.
Kijelentette, hogy a tárgyalás lehetősége napról napra egyre bizonytalanabbá válik, mivel folyamatosan "újabb és újabb tények kerülnek napvilágra az orosz hadsereg által Ukrajnában elkövetett bűncselekményekről".
„Lehetetlen a párbeszéd anélkül, hogy határozott álláspontot alakítanánk ki Oroszország cselekedeteiről. Mindenki egyetért abban, hogy vissza kell állítani Ukrajna területi integritását, legalábbis ezt mondják nekem az európai vezetők, az Egyesült Államok, Kanada és mások. Erős hadsereg nélkül azonban Ukrajna a tárgyalóasztalnál nem lesz erős, pedig nekünk most szükségünk van erre az erőre” – fejtegette az ukrán államfő. Hangsúlyozta, hogy Oroszországgal „pragmatikus párbeszédre” van szükség az ukrajnai háború lezárásához, és arra, hogy „Oroszország is akarja ezt”.
„Nem hiszem, hogy még megőrizheti az arcát, és hogy őszinte legyek, nem gondolok arra, hogy mi lesz ezzel az emberrel a jövőben. Azon kell elgondolkodnunk, hogy mi lesz Oroszországgal! Én mint Ukrajna elnöke elsősorban azon gondolkodom, hogy velünk mi lesz, de ők a szomszédaink. Jönnek majd más elnökök utánunk, generációk fogják egymást váltani. Senki nem mozdul sehova, ezek a mi földjeink és határ van közöttünk. Ez a háború viszont nem pusztán területivé, hanem történelmivé is tette a határt” – hangoztatta.
Zelenszkij az interjúban kitért arra, hogy az ukrán társadalom nem fogadta jól Ferenc pápa azon ötletét, hogy két ember jelképesen együtt vitte az ukrán és az orosz zászlót április 15-én, a nagypénteki keresztúton a Vatikánban.
Egy ukrán és egy orosz család tagjai közösen viszik a keresztet az utolsó előtti stáción az idei keresztúton nagypéntek este a Colosseumnál – közölte a Vatikán hétfőn.
„Elmagyarázom, hogyan reagál erre a mi társadalmunk: amikor a pápa imádkozik Ukrajnáért, mindig hálásak vagyunk neki. Amikor viszont az ukrán és az orosz zászlót hordozó két ember példáján akarta megmutatni, hogy barátságnak kell lennie, ezt nem tudtuk elfogadni, mert Ukrajnában az orosz zászlót a megszállás jelképének tekintik”.
„A világ országainak vezetőihez fordultunk. Az Európai Unió tagállamaihoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz és Kanadához, Kínához, Törökországhoz és másokhoz, valamint az ENSZ-hez. Arra kérjük őket, hogy minden elérhető diplomáciai forrással segítsék az ukrán hatóságokat azon ukrán civilek és katonák életének megmentésében, akiket Oroszország Putyin parancsára barbár módszerekkel próbál megsemmisíteni az Azovsztal üzem területén” – idézte az Ukrajinszka Pravda Porosenkót.
A volt elnök – aki 2014-2019 között, közvetlenül Zelenszkij előtt töltötte be az államfői posztot, hozzátette: „a várost védők rendkívüli bátorsága és hősiessége nemcsak Ukrajnát, hanem az egész világot lenyűgözte. Az Azov ezred, tengerészgyalogosaink, határőreink már bekerültek a történelembe. Most viszont az egész világ szeme láttára az oroszok véres bosszúval és megtorlással próbálkoznak azokon, akik bár körülvették őket, szellemük és akaratuk erejével legyőzték őket” – fogalmazott. Porosenko arra kérte a világ vezetőit, hogy a nemzetközi és ukrán hatóságok mellett csatlakozzanak az Azovsztal védőinek kiszabadításáról szóló tárgyalási folyamathoz, és személyesen vegyenek részt ennek az eljárásnak a végrehajtásában.
Szerinte ezeket a pénzeket Ukrajnának kell adni, hogy az Oroszország által okozott pusztítások után az ország helyreállítására, újjáépítésére fordíthassák. Erről a miniszter a G7-ek németországi találkozóján beszélt, amelyre Ukrajnát és Moldovát is meghívták - számolt be az Ukrajinszka Pravda. Közölte, hogy javult a helyzet Ukrajna fegyverellátását illetően, de biztosítani kell az állandó utánpótlást. Kiemelte, hogy Ukrajnának elsősorban rakéta-sorozatvetőkre van szüksége.
Oroszország ukrajnai katonai fellépésével agressziót akadályozott meg – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a náci Németország felett aratott győzelem 77. évfordulóján a Vörös téren megrendezett katonai díszszemlén elmondott beszédében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!