Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Az ukrán kikötők orosz blokádja destabilizációhoz és tömeges tiltakozásokhoz vezethet Afrikában és Európában – jósolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön egy pozsonyi nemzetközi biztonsági fórumon, videokapcsolás útján elmondott felszólalásában.
2022. június 02., 22:202022. június 02., 22:20
2022. június 03., 01:002022. június 03., 01:00
„Nem kerülhetjük meg kikötőink orosz blokádjának kérdését. Emiatt a világ élelmiszerválság küszöbén áll. Nem csak élelmezési problémákról van szó. Ez piaci hiányt okoz, katasztrofális drágulást az alapélelmiszerek esetében, és több tízmillió embert fenyeget éhezéssel. Ha ezt nem akadályozzák meg, akkor ez Afrika, Ázsia egyes országaiban politikai káoszhoz vezet, és ebből adódóan migrációs válsághoz is Európában, amikor az éhezéssel küzdő országokból oda menekülnek majd” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnököt.
„Az élelmiszerválság elkerülhetetlenül nagyszabású tiltakozásokhoz fog vezetni az európai országokban. Sok kormánynak meg kell majd magyaráznia a tüntetőknek, miért tartotta kontinensünket túszul egymagában Oroszország és egyetlen személy Moszkvában, aki kiadta a parancsot Ukrajna tengeri blokádjára” – hangoztatta, Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.
Közben Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes vezetője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a háború február 24-i kezdete óta Oroszország 5722 hadműveleti-taktikai repülési bevetést hajtott végre Ukrajna területén és 551, Iszkander, illetve Kalibr típusú rakétát lőtt ki.
továbbá onnan lőttek ki 61 alkalommal Iszkander típusú rakétákat Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájának megsemmisítése céljából” – tette hozzá katonai vezető.
Hromov közölte, hogy az ukrán katonai hírszerzés előrejelzése szerint az orosz erők fokozni fogják a létfontosságú infrastruktúra elleni légi- és rakétacsapásokat,
„Az ukrán hírszerzés biztosra veszi, hogy az orosz erők a Donyec-medencében lévő ukrán csapatok bekerítésére és megsemmisítésére összpontosítanak, majd egy szárazföldi folyosót akarnak az ellenőrzésük alá vonni egészen a Rosztovi régiótól a Krím-félszigetig. Emellett Oroszország igyekszik azonosítani az ukrán fegyveres erők logisztikájának útvonalait, és megsemmisíteni a katonai felszereléseket és lőszereket tároló raktárakat, továbbá akadályozni, hogy a nyugati országok fegyverekkel lássák el Ukrajnát” – tette hozzá Hromov.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!