Fotó: X/Antony Blinken
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a Hamász gázai tűzszünetre és túszalkura vonatkozó válaszjavaslata teret enged egy esetleges megállapodásnak.
2024. február 08., 08:012024. február 08., 08:01
A washingtoni diplomácia vezetője egyúttal rugalmasabb hozzáállást kért Izraeltől, miután Benjamin Netanjahu miniszterelnök elutasította az ajánlatot.
„Bár a Hamász válaszában van néhány egyértelműen megvalósíthatatlan elem, úgy gondoljuk, hogy ez teret enged a megállapodás elérésének, és mi addig fogunk fáradhatatlanul dolgozni ezen, amíg el nem jutunk odáig” – mondta egy sajtótájékoztatón Blinken Tel-Avivban.
A miniszter elmondta, hogy megvitatta a javaslatot izraeli kormánytisztviselőkkel.
Mint arról beszámoltunk, Benjámin Netanjahu miniszterelnök elutasította a Hamász javaslatait, „téveszmének” nevezve azokat. Az izraeli vezető azonban nem zárta ki a további tárgyalások lehetőségét.
Blinken elmondta, hogy szerinte
miközben hozzátette, hogy „nem akar a nevében beszélni”.
„Ugyanakkor a válaszban látunk teret arra, hogy folytassuk a megállapodásra való törekvést, és ezek módja mindig tárgyalások” – mondta Blinken. „Ez nem egy villanykapcsoló átkapcsolása. Nem igen vagy nem. Mindig van oda-vissza” – tette hozzá.
Blinken szerint Izraelnek „nem szabad szem elől tévesztenie közös emberségünket”.
„A gázai emberek túlnyomó többségének semmi köze az október 7-i támadásokhoz” – mondta Blinken. „És azok a gázai családok, amelyeknek a túlélése az Izraelből érkező segélyszállítmányoktól függ, ugyanolyanok, mint a mi családjaink” – tette hozzá.
A segélyszervezetek tisztségviselői szerint Izrael folyamatos katonai hadjárata kollektív büntetésnek minősül.
A legalább 1200 halálos áldozatot követelő Hamász-támadásra utalva Blinken kijelentette: az izraelieket „a legszörnyűbb módon dehumanizálták október 7-én”, és hogy „a túszokat azóta is minden nap dehumanizálták”, de „ez nem jelenthet indokot mások dehumanizálására”.
Blinken Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel és más izraeli tisztségviselőkkel
„Közel 2 millió ember kényszerült elhagyni otthonát. Százezreket sújt az akut éhezés. A legtöbben elvesztettek valakit, akit szeretnek. És napról napra több embert ölnek meg” – mondta Blinken.
Bár Blinken elismerte, hogy Izrael már tett néhány fontos intézkedést, szerdai megbeszélésein további „kulcsfontosságú lépéseket” vázolt fel, amelyeket a kormánynak meg kell tennie a civilek szenvedésének enyhítése érdekében.
Blinken megjegyezte, hogy ezek közé a lépések közé kell tartoznia az erezi átkelő megnyitásának, „hogy a segítség eljuthasson Gáza északi részére, ahol, mint mondtam, emberek százezrei küzdenek a túlélésért szörnyű körülmények között” – mondta.
„Izraelnek pedig biztosítania kell, hogy az életmentő segélyek Gázába való eljuttatását semmilyen okból, senki ne akadályozza” – mondta a vezető amerikai diplomata, utalva a folyamatban lévő tüntetésekre, amelyek megakadályozták a segélyek bejutását.
Hozzászólásai olyan körülmények között hangzottak el, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya ellenérzésekkel és haraggal néz szembe otthonában az offenzíva folyamatos támogatása miatt, ez az ellenérzés pedigpolitikai következményekkel fenyeget az elnök számára.
Blinken Rámalláhban Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével is megvitatta a Gázai övezetben történt legújabb fejleményeket.
Irak háborog, miután az amerikai hadsereg Bagdadban végzett egy terrorista vezérrel
Irak figyelmeztetést intézett az Egyesült Államokhoz válaszul arra a szerdán késő este Bagdadban végrehajtott légicsapásra, amelyben meghalt az Irán-barát Kataib Hezbollah milícia egyik magas rangú parancsnoka.
Az iraki Közös Műveleti Parancsnokság az X-en közzétett nyilatkozatában a csapást „az Egyesült Államok újabb agressziójának” nevezte, hozzátéve, hogy a lépés „aláássa az Irak és az Egyesült Államok közötti egyetértést”.
A Kataib Hezbollahot tartják a legerősebb Irán által támogatott milíciának Irakban, és része az országban működő, államilag támogatott milíciák csoportjának, amely a PMU (Népi Mozgósítási Erők) néven ismert, és amely segít fenntartani a biztonságot.
Alig néhány nappal a három amerikai katona január 28-i jordániai megölése után a Kataib Hezbollah bejelentette, hogy felfüggeszti az amerikai erők elleni katonai műveleteit, ami azt jelzi, hogy a csoport attól tart, hogy az amerikai katonák halálára válaszul az USA válaszcsapást mér rájuk, valamint más Irán-barát milíciákra vagy akár magára Iránra.
Három amerikai tisztviselő szerint az USA a szerdai bagdadi csapás célpontja Viszam Mohammed Szaber al-Szaedi volt, a Kataib Hezbollah egyik parancsnoka, aki a szervezet logisztikai támogatásáért felelt, beleértve a drón- és rakétaműveleteket is.
Az amerikai központi parancsnokság közölte, hogy a Kataib Hezbollah egy parancsnokát vette célba, aki állítólag a térségben lévő amerikai erők elleni támadásokért volt felelős.
A Kataib Hezbollah szerint al-Szaedi halála „arra szólít fel minket, hogy továbbra is állhatatosak maradjunk a dzsihadista harcban”.
Elbukott a washingtoni szenátusban az Ukrajna és Izrael támogatásáról és a határőrizet szigorításáról szóló terveze
Az amerikai Szenátus szerdán elutasította a kétpárti egyeztetés után előterjesztett, határőrizetről szóló törvényjavaslatot, amely egyben tartalmazta Ukrajna és Izrael katonai támogatásának finanszírozását is.
A szövetségi törvényhozás felsőháza 49-50 arányban utasította el a 118 milliárd dollárról szóló tervezetet, amelynek elfogadásához 60 támogató voksra lett volna szükség. A nemmel szavazók között egyaránt voltak demokrata és republikánus szenátorok.
A szenátus kétpárti tárgyalódelegációjának tagjai tavaly decemberben óta próbálták tető alá hozni a kompromisszumot, amely megfelel a republikánusok fő követelésének, amely a bevándorlási rendszer és határőrizet jelentős és valós szigorításáról szól, és egyben lehetővé teszi az év elején források hiányában megszakadt amerikai támogatás folytatását Ukrajna számára.
A kompromisszumos javaslat elfogadását kedden határozottan sürgette Joe Biden elnök, aki a republikánusokat, és elsősorban az elnökjelöltségre ismét pályázó Donald Trump volt elnököt vádolta az ukrajnai támogatás elakadása és a rekordszámú illegális bevándorlóval járó határőrizeti válság miatt is. A törvényjavaslat elbukása után az nem kerül a Kongresszus alsóháza, a képviselőház elé, amelynek republikánus elnöke és több képviselőtársa már előzetesen közölte, hogy a tervezet nem jelent valós megoldást a határőrizet szigorítására a benne szereplő feltételek miatt.
A szenátusban kudarca fulladt szavazást követően a többségi demokraták vezetője, Chuck Schumer közölte, hogy a felsőház elé terjeszt szavazásra egy módosított javaslatot, amely csak Ukrajna, Izrael és Tajvan biztonsági támogatásának fedezetét tartalmazza.
A Fehér Ház álláspontja szerint Ukrajna további támogatásán a háború kimenetele múlik. John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője kedden újságírók előtt azt állította, hogy az ukrán hadszíntéren a parancsnokok az egyre kevesebb rendelkezésre álló katonai eszközhöz kénytelenek igazítani a műveleteket.
A Kongresszus alsóházában, a képviselőházban kedden nem kapott többséget a republikánus házelnök, Mike Johnson által előterjesztett, kizárólag Izrael támogatásáról szóló jogszabály-javaslat, amely 17 milliárd dollárnyi hozzájárulást jelentett volna az Egyesült Államok legfontosabb közel-keleti szövetségese számára a Hamász elleni hadműveletekhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyarság ügye kiemelt jelentőségű a magyar kormány számára annak ellenére, hogy nincs a nemzetpolitikának külön államtitkára.
Az eddigi adatok szerint legkevesebb három ember meghalt, több mint tízen pedig megsebesültek az éjszakai orosz légicsapások következtében Odesszában és Herszonban.
Pénteken távozik Keir Starmer brit miniszterelnök a kormányzó Munkáspárt éléről. Helyét Andy Burnham volt manchesteri polgármester veszi át, akit hétfőn a miniszterelnöknek is kineveznek.
Az amerikai haderő légicsapások újabb hullámát hajtotta végre iráni célpontok ellen – közölte a Központi Parancsnokság (CENTCOM) csütörtökön.
A szabályozás kapcsán számos aggodalom látott napvilágot, ezért az RMDSZ-es képviselőhöz fordultunk: oszlassa el, vagy erősítse meg azokat a félelmeket, melyek szerint most már kontroll nélkül ellenőrizhetik a polgárok magánbeszélgetéseit.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!