
Ki nyeri a választást? Vasárnap este hét órakor (helyi idő szerint) hivatalosan befejeződött a szavazás Magyarország 3154 településén
Fotó: Rostás Szabolcs
Helyi idő szerint 19 órakor bezártak a szavazóhelyiségek, ezzel véget ért a magyarországi országgyűlési választás. Az már közismert, hogy rekordrészvétel született a megmérettetésen, azt azonban még nem tudni, melyik tábornak kedvez mindez, a választás kimenetelére a hivatalos eredmények közzétételéig még várni kell. Számos közvélemény-kutató ugyanakkor már esélylatolgatásba bocsátkozott.
2026. április 12., 20:092026. április 12., 20:09
2026. április 12., 20:592026. április 12., 20:59
Rendkívül feszült hangulatban, hatalmas választói érdeklődés közepette zajlott az országgyűlési választás vasárnap Magyarországon. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint a választásra jogosultak 77,8 százaléka, 5 856 515 szavazópolgár járult az urnákhoz a megmérettetésen 18.30 óráig, azaz fél órával az urnazárás előtt. A korábbi parlamenti választásokon 2018-ig az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé, a 2018-as választáson 68,13 százalék, négy ével ezelőtt pedig 67,80 százalék szavazott 18.30 óráig.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnap este 7 órakor Sulyok Tamás köztársasági elnök és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjainak jelenlétében megkezdte az országgyűlési választásra hozzájuk érkezett csaknem 232 ezer levélszavazat felbontását és a szavazólapok szkennelését. Szkennelésre – a kézi számolást megelőzően – azért van szükség, hogy a levélszavazatok előzetes eredményét gyorsan közölni tudják. Vasárnap reggelig 293 ezer levélszavazatot adtak le az arra jogosultak, az NVI vasárnap reggelig 232 ezer érvényes szavazási iratot regisztrált.
A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához. Ha minden jogorvoslati lehetőséget kihasználnak a jelöltek és jelölőszervezetek, május elejéig is elhúzódhat az országgyűlési választás végleges eredményének megállapítása.
Závecz Tibor az ATV választási műsorában ismertette április 7–9. között készült felmérésük eredményét. 80 százalék körül részvételi aránynál a Závecz Research becslése szerint a Tisza Párt a listás szavazatok 54, a Fidesz–KDNP 40 százalékát szerzi meg, a Mi Hazánk 4 százalékon, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyaránt 1-1 százalékon végez. A kutatás szerint a Tisza Párt 127–133 mandátumot szerezhet, a Fidesz–KDNP 66–70 mandátumot kaphat – ismertette az Index.
Ezzel egy időben a Medián közvélemény-kutató intézet a választási kampány utolsó öt napjában, 2286 felnőtt magyar állampolgár megkérdezésével készített felmérést. A felmérés szerint a pártok várható listás szavazataránya a következőképpen alakul: Tisza Párt 55,5 százalék, Fidesz-KDNP 37,9 százalék, Mi Hazánk 3,9 százalék, DK 1,4 százalék, MKKP 1,3 százalék.
A 21 Kutatóközpont adatai szerint a Tisza Párt 55, a Fidesz 38 százalékon áll, ami 17 pontos különbséget jelent, és kétharmad közeli előnyt vetít előre. A Mi Hazánk 5 százalékon, a DK és az MKKP 1-1 százalék körül mozog. Ehhez képest az Alapjogokért Központ 44,5 százalékos támogatottságot mért a Fidesz számára, és 42 százalékot a Tisza Pártnak. A kutatás alapján hárompárti Országgyűlés alakul, a két nagy politikai alakulat mellett a Mi Hazánk jutna törvényhozási mandátumhoz. Ez a felmérés is a vasárnapi megmérettetést megelőző napokban készült.
Ezek az adatok azonban csak a választást megelőző napokban végzett felmérések során adott válaszokon alapulnak, és nem minősülnek exit pollnak. A végleges eredmények majd a hivatalos szavazatszámlálást követően lesznek ismertek.
Lázár János építési és közlekedési miniszter vasárnap azzal vádolta a Tisza Pártot, hogy háborúba vinné az országot, és polgárháborút akar kirobbantani. „A tiszások és Magyar Péter háborúba menne Európa mellett Oroszországgal szemben, polgárháborút akarnak kirobbantani ma este vagy holnap” – jelentette ki a politikus.
Magyar Péter ugyancsak a közösségi oldalán reagált a kijelentésre. A Tisza Párt elnöke visszautasította az állítást, amel szerint erőszakos megmozdulásokra vagy épületfoglalásokra készülne az ellenzék. Ezeket „szokásos rémhíreknek és hazugságoknak” nevezte, amelyek szerinte a kormányoldal részéről érkező, kétségbeesett hangulatkeltés részei. Úgy vélte, az ilyen információk célja a bizonytalanság és a feszültség növelése.

Átragadt az anyaországban tapasztalható választási láz Erdélyre is, nagy a jövés-menés a szavazás napján Magyarország kolozsvári főkonzulátusán is. Itt egyaránt szavazhatnak a magyarországi, illetve a romániai lakcímmel rendelkezők.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
szóljon hozzá!