Fotó: Facebook/Lula da Silva
A baloldali Luiz Inácio Lula da Silva volt államfő nyerte váratlanul szoros eredménnyel az elnökválasztás vasárnap rendezett első fordulóját Brazíliában, ellenfele a jobboldali Jair Bolsonaro hivatalban lévő elnök lesz az október 30-án esedékes második fordulóban – derült ki hétfőre virradóra a latin-amerikai ország legfelsőbb választási bíróság (TSE) honlapján közzétett adatokból.
2022. október 03., 08:202022. október 03., 08:20
Az elektronikus szavazógépekkel leadott szavazatok több mint 98 százalékos összesítése szerint Lula da Silva a voksok 48 százalékát szerezte meg, Bolsonaro pedig a 43,53 százalékát. A többi kilenc jelölt támogatottsága elenyészőnek bizonyult.
ahol a két, legtöbb szavazatot szerző jelölt mérkőzik meg egymással, vagyis jelen esetben Lula da Silva és Bolsonaro. A voksolások előtt elvégzett legtöbb közvélemény-kutatás Lula da Silva 10-15 százalékpontos előnyét jelezte előre.
Bolsonaro már korábban utalt arra, hogy esetleg nem fogja elfogadni a voksolás eredményét, ami miatt sokan választásokat követő politikai válságtól vagy erőszakos megmozdulásoktól tartanak. A hivatalban lévő elnök egyebek között újra és újra bírálta az elektronikus szavazógépeket működtető testületeket, amelyek szerinte gyengék a csalással szemben, bár konkrét bizonyítékokkal nem szolgált, s egyik beszédében „hazugnak” nevezte a közvélemény-kutatási eredményeket. Felvetette azt is, hogy a hadsereg végezzen párhuzamosan szavazatszámlálást, bár ezt a katonaság elutasította.
Lula da Silva, aki 2003 és 2010 között volt Brazília államfője a társadalmi béke megőrzésére törekedett vasárnapi nyilatkozataival. „A társadalom többsége békét akar, nem pedig konfrontációt” – jelentette ki a baloldali politikus, miután leadta szavazatát Sao Bernardo do Campo városában.
A vasárnapi voksoláson választották meg a brazil kongresszus alsóházának 513 képviselőjét, és a 81 fős szenátus tagjainak harmadát, emellett a tagállami kormányzókat és helyi törvényhozási testületek tagjait.
Brazíliában választásokat tartanak október elején. A jobboldali Bolsonaro, akinek elnöki munkája még támogatói szerint sem túl sikeres, valamint a korrupciós botrányoktól érintett Lula da Silva, kétszeres korábbi elnök várható befutó helyre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!