Fotó: Facebook/Európai Parlament
Románia és Bulgária készen áll a szabad utazást biztosító schengeni térséghez való felvételre, az EU-nak jogi kötelessége ezt biztosítani, nekik pedig legitim elvárásuk, hogy csatlakozhassanak – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős biztos az Európai Parlament keddi plenáris ülésén. Az Európai Parlament frakcióinak képviselői is elítélték Ausztria és Hollandia múlt heti, Bulgária és Románia schengeni csatlakozása ellen adott voksát.
2022. december 14., 07:442022. december 14., 07:44
Ylva Johansson belügyekért felelős biztos hangsúlyozta: az Európai Bizottság már régóta úgy véli, hogy Bukarest és Szófia már minden csatlakozási feltételnek megfelelt, már több mint egy évtizede várnak erre a pillanatra. Hangsúlyozta, hogy ez a két ország hatalmas feladatot lát el, több mint százezer, a háború elől menekülő ukránt fogadott be. Kiemelte, hogy
„Fel kell venni a harcot a szervezett bűnözéssel szemben, elő kell segíteni a határokon átnyúló rendvédelmi együttműködést, e két ország csatlakozása megkönnyítené a rendőrségi és határvédelmi szervek közötti információcserét is” – idézte az MTI az uniós biztost. Üdvözölte egyúttal, hogy a múlt heti igazság- és belügyi tanácskozáson előrelépés történt az uniós menekültügyi csomaggal kapcsolatban, de felhívta a figyelmet, hogy Románia és Bulgária csatlakozásának késleltetése csak hátráltatja ennek a migrációs problémának a megoldását.
hangsúlyozva, hogy a két ország megérdemli, hogy a lehető leghamarabb a térség tagjává váljon, mivel minden szükséges kritériumot teljesített.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője szerint Ausztria múlt heti vétója hiba volt, amely jogos csalódást okozott. Hangsúlyozta, hogy a schengeni térség az európai identitás része, és hogy az ukrajnai háború miatt az Európai Uniónak egységet kell mutatnia. „Nem Romániát és Bulgáriát kell hibáztatni, nem ők nyitják meg a kaput a migránsok előtt, hanem Magyarország és Orbán Viktor kormányfő. Támogatjuk Romániát és Bulgáriát, a román és a bolgár állampolgárok számíthatnak támogatásunkra!” – idézte az Agerpres Webert.
Gabriele Bischoff, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) képviselője kijelentette, „Ausztria és Hollandia jelentős hibát követett el”, amikor a két ország csatlakozása ellen szavazott.
Jan-Christoph Oetjen, a Renew Europe képviselője szerint szégyenletes, hogy Ausztria „bezárta az ajtót Románia és Bulgária előtt”. „Az az igazság, hogy Románia és Bulgária sokkal jobban alkalmazza a schengeni szabályokat, mint a már a schengeni térséghez tartozó országok” – fogalmazott Oetjen. Felszólította Ausztriát, hogy hagyjon fel az ellenkezéssel, nyomatékosítva, hogy „az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsában elkövetett hibát ki kell javítani az Európai Tanácsban”.
Monika Vana (Zöldek) EP-képviselő szerint a schengeni megállapodás az Európai Unió fontos vívmánya. Szolidaritását fejezte ki román és bolgár kollégáival, és kijelentette, hogy nem ért egyet Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásának megakadályozásával.
Sajtóértesülések szerint a Románia schengeni csatlakozását megtorpedózó osztrák kancellár öt feltételt támaszt a határellenőrzés nélküli térség bővítésénéke támogatásához az e heti európai uniós csúcsértekezleten.
Cristian Terheş, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoport nevében nyilvánvaló politikai korrupciós tettnek minősítette Ausztria magatartását. Hangsúlyozta, hogy Romániának joga van a schengeni térséghez tartozni, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy hozzon meg minden szükséges döntést Ausztria megbüntetése érdekében, amelynek „imperialista magatartása teljesen elfogadhatatlan”.
A két ország 11 éve vár a schengeni tagságra, akkor közölte először az Európai Bizottság, hogy készen állnak a csatlakozásra. Az Európai Parlament ezt számtalan határozatban megerősítette – tette hozzá.
„Románia és Bulgária méltatlan helyzetbe került a konszenzus hiánya miatt, pedig maradéktalanul teljesítették a feltételeket, keményen védik határaikat, az unió külső határait, és sokat tettek az illegális migráció megfékezése érdekében” – hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint a schengeni megállapodás az európai integráció egyik fő vívmánya, és
Súlyosan képmutató magatartás, hogy miközben Magyarországot az európai egység szétverésével vádolják alaptalanul, addig a régi tagállamok következmények nélkül bonthatják meg az egységet egy ilyen súlyos kérdésben” – húzta alá Gál Kinga.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Donald Trump amerikai elnök felszólította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ezzel megfordítva korábbi álláspontját.
A Claudia vihar súlyos áradásokat, lehűlést és jelentős károkat okozott az Egyesült Királyságban és Európában – írja a hirado.hu a TheGuardian beszámolója alapján.
A német kancellár felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy fékezze meg a fiatal ukrán férfiak Németországba áramlását. Friedrich Merz szerint a hadköteles ukrán férfiaknak otthon kellene maradniuk, és megvédeniük a hazájukat.
Oroszország mintegy 430 drónt és 18 rakétát indított Ukrajna ellen, a támadás fő iránya Kijev volt; ezen felül péntek reggel az oroszok Cirkon hiperszonikus rakétát vetetek be Szumi megye ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
Az Egyesült Államok a globális terrorszervezetek szankciós listájára vett négy európai Antifa-csoportot, közte a Budapesten is 2023-ban támadást elkövető Antifa Ostot – jelentette be csütörtökön Marco Rubio külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!