Korrupciógyanú az EP-ben. A három új vádemeléssel az ügyben érintettek száma „nagyjából tizenötre” emelkedett a Le Soir szerint
Fotó: Európai Parlament
Három újabb vádemeléshez vezetett 2024 végén a Katargate néven ismert nyomozás, amelyet Belgiumban folytatnak az Európai Parlamentben felmerült korrupciós gyanú ügyében – közölte a Le Soir napilap.
2025. január 09., 12:222025. január 09., 12:22
2025. január 09., 12:242025. január 09., 12:24
A napilap szerint a vádlottak a Szocialisták és Demokraták (S&D) európai parlamenti frakció csoportjának kötelékében, illetve a botrány két kulcsfigurájának – a volt olasz szocialista EP-képviselő, Pier Antonio Panzeri és Francesco Giorgi – környezetében dolgoztak.
A Le Soir azt írja, a három férfit azzal gyanúsítják, hogy kihasználták a katari meghívásokat – például a 2022-es labdarúgó-világbajnokság egyik mérkőzésére –, illetve készpénzt fogadtak el Marokkótól és Katartól. E két országot azzal gyanúsítják a hatóságok, hogy a korrupciót használták fel annak érdekében, hogy javítsák hírnevüket emberi jogi kérdésekben.
Mint ismeretes, a botrány 2022 decemberében robbant ki, amikor Brüsszelben többeket letartóztattak és jelentős készpénzösszegeket foglaltak le, amelyeket többek között Pier Antonio Panzeri, valamint Eva Kaili, az Európai Parlament görög alelnöke otthonában találtak.
Eva Kaili, Pier Antonio Panzeri és korábbi asszisztense, Francesco Giorgi – Kaili korábbi élettársa – mellett vádat emeltek két másik volt szocialista európai parlamenti képviselő, a belga Marc Tarabella és az olasz Andrea Cozzolino ellen.
A nyomozást több mint egy éve hátráltatják különböző ügyvédek által benyújtott, a büntetőeljárás szabályosságát érintő kifogások. Az esetleges bírósági tárgyalás időpontjáról eddig nem esett szó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!