Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyeszékhely egyik lakónegyedére mértek csapást, a támadásban öt civil megsebesült, köztük ketten súlyosan – közölte hétfőn Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
2022. augusztus 15., 18:282022. augusztus 15., 18:28
A hatóságok későbbi tájékoztatása szerint az egyik áldozat a kórházban belehalt sebeibe.
Ihor Terehov, a város polgármestere arról tájékoztatott, hogy ugyanabban a kerületben egy kilencemeletes ház tetejébe is becsapódott egy lövedék, az előzetes információk szerint ott senki sem sebesült meg. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy hétfőre virradóan orosz rakéták csapódtak be egy harkivi vállalat épületébe – ahol károkat okoztak az infrastruktúrában –, ezenkívül az orosz erők Csuhujiv várost is lőtték a megyében.
Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat jelentése szerint a Donyeck megyében lévő Bilicke településen az oroszok rálőttek egy korábbi támadásuk miatt keletkezett tüzet oltókra.
Az ukrán légierő parancsoksága a Facebookon arról számolt be, hogy a légvédelem két nap alatt három K-52-es típusú orosz helikoptert lőtt le Donyeck megye fölött. A kijevi vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 43 750 orosz katona vesztette életét Ukrajnában.
Az ukrán erők megsemmisítettek 233 orosz repülőgépet, 195 helikoptert, 15 hadihajót, 1876 harckocsit, 4141 páncélozott harcjárművet, 985 tüzérségi és 136 légvédelmi rendszert, valamint 261 rakéta-sorozatvetőt.
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat hétfőn a Telegramon arra figyelmeztetett, hogy a sorozatos orosz támadások miatt a zaporizzsjai atomerőmű jelenleg „a sugárzási és tűzveszélyes normák megsértésének kockázatával működik”. A vállalat emlékeztetett arra, hogy
A támadások következtében működésbe lépett az egyik energiablokk vészhelyzeti védelmi rendszere. A három energiablokkból most kettő működik. Az Enerhoatom közlése szerint az ágyúzások súlyosan megrongáltak egy gáztartályt, más melléképületet, a szennyvíz-szivattyútelepet, valamint egy villamos kapcsolóberendezést is.
„Az orosz erők rálőttek az atomerőmű területén kívül elhelyezkedő tűzoltószertárra is, amely létfontosságú a tűz elleni védelemben. Továbbra is fennáll a hidrogén- és a radioaktív szivárgás veszélye, továbbá a tűzveszély is magas” – emelte ki az Enerhoatom, hozzátéve, hogy az erőmű tárolója körül három sugárzásfigyelő érzékelő is megsérült.
– hangsúlyozta a vállalat.
Petro Andrjuscsenko, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol polgármesterének tanácsadója elmondta, hogy Oroszország elkezdte hazaküldeni a mariupoli lakosokat: múlt szombaton hatvan embert indítottak el Pszkovból vonattal. „A visszadeportálás első ténye: az orosz Pszkovból, ahol a mariupoli lakosok gondot okoztak a helyi hatóságoknak, hazaküldik őket” – írta hétfőn a telegramon.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy lapinterjúban – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – figyelmeztette az ukrán főváros lakóit, készüljenek fel arra, hogy ezen a télen hideg lesz a lakásokban, fennakadások lehetnek a gáz- és áramszolgáltatásban.
„Kemény valóságban élünk, és különböző forgatókönyvekkel kell számolnunk. A gáz a kormány felelőssége, biztosítottak bennünket arról, hogy lesz gáz a lakosságnak, és nem fog drágulni. Ez egy elvárás. De nem zárjuk ki, hogy lehetnek terrorcselekmények, gázszivattyúk elleni támadások. Ezt a forgatókönyvet is figyelembe vesszük. Vásároltunk generátorokat, üzemanyagot ezekhez a generátorokhoz. Minden lehetséges és lehetetlent megteszünk, ami rajtunk múlik, hogy meleg legyen a lakásokban. Arra kérek viszont mindenkit, hogy meleg otthoni ruhát, meleg takarót készítsen elő, mert nem zárhatjuk ki, hogy a házakban több fokkal hidegebb lesz a kívánatosnál” – fogalmazott a polgármester.
Hozzátette:
Ivan Vihivszkij kijevi rendőrfőnök az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában arról számolt be, hogy a háború elején több mint 6500 fegyvert adtak ki a város lakóinak, hogy megvédjék magukat az orosz katonákkal szemben, ebből körülbelül ezret viszont már visszaszolgáltattak. Biztosított afelől, hogy a fegyvereket nyilvántartás szerint adták ki, és feljegyezték a szükséges adatokat.
Az ukrán parlament hétfőn újabb 90 nappal, november 21-ig meghosszabbította a hadiállapotot Ukrajnában, és ugyancsak támogatta a mozgósítás folytatásáról szóló elnöki rendeletet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!