Tüntetések és tárgyalások az Egyesült Államokban

A választás eredményével elégedetlen tünteetők az ország több nagyvárosába is minden nap utcára vonultak. New York-ban szombaton este 5, Los Angelesben 10 ezren vonultak utcára. Washingtonban egy Trump tulajdonában álló szálloda előtt szerveztek tüntetést. 

Az Egyesült Államok nyugati partvidékén fekvő Oregon államban elfajultak, erőszakosabbá váltak a tüntetések, szombaton egy embert meglőttek. Oregon legnagyobb városában, Portlandben a rendőrség már pénteken „lázadásnak” minősítette a tüntetést, miután a tiltakozók egyik csoportja – a hatóságok megfogalmazása szerint – „veszélyes magatartást tanúsított”. A csoport boltokat támadott meg, ablakokat tört be, szeméttárolókat gyújtott fel, petárdákat robbantott. A rendőrök könnygázt vetettek be, és csaknem harminc embert letartóztattak. A The Portland Mercury című helyi lap jelentése szerint a városközpontban jelentősek az anyagi károk. Több fiatal összeállt és Portlandi Ellenállók néven csoportot alakított, amely az egyik közösségi oldalon kommunikál az érdeklődőkkel. Pénteki közleményében ez a csoport kollektívan elhatárolódott a garázdáktól, s tudatta, hogy a tüntetők közé \"anarchisták keveredtek\". 

Donald Trump fél napon belül kétszer is Twitter-üzenetet tett közzé. Az elsőt csütörtökről péntekre virradóra, s ebben azt írta, hogy egy „nagyon nyílt és sikeres elnökválasztás után most a média által ösztökélt profi tüntetők protestálnak”. Hozzátette: „ez nagyon tisztességtelen”. Második bejegyzésében azonban – amelyet pénteken délelőtt tett közzé – hangot váltott, és már úgy fogalmazott, hogy „szeretem a tüntetők szenvedélyességét”. Ebben a bejegyzésben még hozzátette: „összefogunk majd”. 

Közben interneten és közösségi oldalon közzétett petícióban kérik az amerikai elektorokat, hogy a választási eredményektől függetlenül Hillary Clintont, a Demokrata Párt jelöltjét válasszák meg elnöknek. Az elektori kollégium december 19-én ül össze, hogy megválassza az Egyesült Államok elnökét – Donald Trump elnöksége akkortól lesz hivatalos –, és civil csoportok most útjára indítottak egy internetes petíciót, amelyben arra kérik az elektorok testületét, hogy ne Trumpot, hanem Clintont nevezzék meg mint az Egyesült Államok 45. elnökét. A petícióban megfogalmazottak érvényesítésére nincs jogi lehetőség.

Eközben a The New York Times című napilap – japán tisztségviselőkre hivatkozva – azt írta, hogy az első magas rangú vezető, akivel Trump találkozik, Abe Sindzó japán kormányfő lesz, aki jövő csütörtökön kifejezetten azért látogat New Yorkba, hogy a megválasztott amerikai elnökkel tárgyaljon. A japán miniszterelnök csütörtökön telefonon már felhívta Donald Trumpot.

Juncker kockázatoktól tart 

Donald Trump amerikai elnökké választása kockázatokkal jár, és felboríthatja az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok alapjait és szerkezetét – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európa alkotói című luxembourgi konferencián, diákok előtt pénteken. Juncker hangsúlyozta, meg kell tanítani a megválasztott elnöknek, hogy mit jelent Európa és hogyan működik. Különösen azért, mivel az amerikaiakat általában nem érdekli Európa – tette hozzá. 

Azt is aláhúzta, hogy széles körű megbotránkozást keltettek Európa-szerte Trumpnak a választások idején tett nyers kijelentései, például az, hogy dicsérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, illetve amikor megkérdőjelezte a NATO-tagsággal járó kollektív védelem elvét. Juncker kijelentései kontrasztként hatnak az európai vezetők eddigi, jóval diplomatikusabb reagálásaihoz képest, amelyek lényege az volt, hogy várakozással tekintenek az új elnökkel folytatandó együttműködés elé. A megválasztott elnök nyilatkozatai „vészes következményeket rejtegetnek” biztonságpolitikai szempontból – mondta az Európai Bizottság elnöke.

Fontos tárgyalások

Trump eközben vezető európai politikusokkal tárgyalt. Francois Hollande francia államfő és Trump pénteki első telefonbeszélgetésükön egyeztettek azokról a közös témákról, amelyekről tisztázni kívánják az álláspontjaikat – közölte a francia elnöki hivatal. A valamivel rövidebb mint tíz perces beszélgetés alatt a forrás szerint a két politikus „kifejezte azon szándékát, hogy együtt kívánnak dolgozni” és „megállapodtak azokról a témákról, amelyekben az álláspontjaikat tisztázni szeretnék: ezek pedig a terrorizmus elleni harc, Ukrajna, Szíria, Irak és a párizsi klímamegállapodás.” Ezek azok a témák, amelyekben a kampány alatt Donald Trump élesen elhatárolódott a jelenlegi amerikai vezetés álláspontjától.

Pénteken Berlinben is bejelentették, hogy Angela Merkel német kancellár csütörtökön telefonon beszélt Trumppal. Georg Streiter helyettes kormányszóvivő tájékoztatóján elmondta, hogy a kancellár – szerdai sajtónyilatkozata és távirata után ismét – gratulált Donald Trumpnak választási győzelméhez, és hangsúlyozta, hogy a „közös értékek szoros kapcsolatba” fűzik Németországot és az Egyesült Államokat. A kancellár a két ország „hagyományosan nagyon jó és baráti kapcsolata alapján szoros együttműködést kínált” a megválasztott elnöknek. 

Trump a távozó elnökkel is találkozott: másfél órán keresztül tárgyalt Barack Obamával a Fehér Házban csütörtökön. A még hivatalban lévő és a megválasztott amerikai elnök – mint Obama rövid nyilatkozatában elmondta – széleskörű megbeszéléseket folytatott, amelyben bel- és külpolitikai kérdéseket egyaránt érintettek. Ez volt a hatalomátadás első hivatalos lépése. Obama elnök „kiválónak” nevezte a megbeszélést, Trump pedig közölte: számít a leköszönő elnök tanácsaira.  

Moszkva visszakozást vár

Bizalomépítő jelleggel Donald Trump lassíthatná a NATO terjeszkedését vagy visszavonhatná a szövetség haderejét az orosz határok közeléből – vetette fel az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője. „Ez afféle détente-hoz (enyhüléshez) vezetne Európában” – fogalmazott Peszkov, aki szerint a NATO „izmai” egyre terjedelmesebbek, és egyre közelebb húzódnak Oroszországhoz. 

Közben a választáson alulmaradt Hillary Clinton James Comey-t, az FBI igazgatóját hibáztatja választási vereségéért. „Több oka van a kudarcnak. Elemzésünk szerint Jim Comey levele, amely alaptalan kétségeket ébresztett, megtörte a lendületünket” – mondta Clinton egy  konferenciabeszélgetésen. Comey 11 nappal a választás előtt levélben arról tájékoztatta az amerikai törvényhozást, hogy ismét vizsgálják Clinton magánszerveren folytatott levelezésének ügyét, mert Clinton egyik közvetlen munkatársának válófélben lévő, szexbotrányba keveredett férjének gépén újabb, “talán releváns” leveleket találtak, majd két nappal a választás előtt az FBI közölte, továbbra sem indokolja semmi, hogy Clintont bármivel is meggyanúsítsák.