A Nevek Csarnoka több millió emléklapot tartalmaz, amelyekben megtalálhatóak a holokausztban meggyilkolt áldozatok nevei és személyes adatai
Fotó: Yadvashem.org
Ötmillió, a holokauszt során meggyilkolt zsidó nevét gyűjtötte már össze a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt emlékmúzeum – jelentette be a katonai rádióban kedd reggel Dani Dajan, az intézmény elnöke.
2025. november 04., 13:032025. november 04., 13:03
A világ minden tájáról érkező túlélők és hozzátartozók segítségével jutottak el ehhez a „történelmi mérföldkőnek” számító eredményhez. A számítások szerint fennmaradó egymillió további név többsége valószínűleg soha nem lesz fellelhető, közölte a múzeum, amelynek oktatási részlege, archívuma, könyvtára és kutatóközpontja is van. A második világháború után létrehozott intézmény egyik, több évtizedes küldetése a hatmillió áldozat kilétének megállapítása, hogy a koncentrációs táborokban nevüktől is megfosztott zsidók legalább haláluk után visszanyerjék személyazonosságukat. A Kárpótlási konferencia idei becslése szerint a ma még élő mintegy kétszázezer holokauszttúlélő fele hét éven belül távozik az élők sorából.
„Az ötmillió név elérése egyszerre mérföldkő és emlékeztető be nem teljesített kötelességünkre” – mondta Dani Dajan. „Minden név mögött egy emberélet áll, amely számított. Egy gyermek, aki soha nem nőhetett fel, egy szülő, aki soha nem tért haza, egy hang, amely örökre elnémult. Erkölcsi kötelességünk, hogy minden áldozatra emlékezzünk, nehogy bárki is örökre elvesszen a névtelenség sötétségében” – tette hozzá.
Diákok tolmácsolásában ismerteti a koncentrációs táborok világát középiskolásokkal az a Kolozsvárra érkezett vándorkiállítás, amely az auschwitz-birkenaui tábor makettjei segítségével mutatja be a holokausztot és annak tágabb történelmi összefüggéseit.
A nevek gyűjtésében az intézmény támaszkodott az együttműködésre a zsidó közösségekkel, a levéltárakkal, a genealógiai társaságokkal és a kutatóintézetekkel. Már évtizedek óta nyomtatják és terjesztik az egyoldalas emléklapokat, amelyeket túlélők, rokonok és barátok töltöttek ki egy-egy, tudomásuk szerint meggyilkolt ember adataival.
Emellett a kutatók levelekből, naplókból, náci dokumentumokból és deportálási listákból, népszámlálási adatokból, náci bűnösök és kollaboránsaik elleni perek irataiból is kiválogatták megölt zsidók neveit.
Kevésbé szokványos forrásokkal is dolgoztak, zsidó temetők sírköveit és zsinagógák emléktábláit is átvizsgálták. „A tanúságtételek emléklapjai szimbolikus sírkövek” – mondta Alexander Avram, a holokauszt áldozatai központi adatbázisának igazgatója, aki 37 éve vezeti a programot.
– tette hozzá.
Az ötmillió név hat nyelven megtekinthető az interneten is a Jad Vasem honlapján. A rendszer több százezer „személyes dossziét” is tartalmaz, amelyek az egyes áldozatok életét, sorsát ismertetik.
Az észak-erdélyi zsidók elhurcolásának 80. évfordulóján, ma is emlékeztetni kell a társadalmat és az utókort a történelem egyik legsötétebb fejezetére, hiszen az izraeli-palesztin háború kontextusában terjedőben van az antiszemitizmus és a gyűlölet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!