Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Tőkés László a budapesti Reménység Szigetén
Fotó: Gazda Árpád
Miként volt Tőkés László „Isten kiválasztottja”, hogyan vált az ugyanazon a helyen bekövetkezett második temesvári csoda főszereplőjévé, és a rendszerváltás elejére jellemző „kényszervállalkozók” mintájára miként lett „kényszerpolitikus”? Többek között ezeket a kérdéseket vizsgálta a budapesti Reménység Szigetén a hét végén tartott Németh Géza Nemzetközi Tudományos Konferencia, melynek egyháztörténeti szekciója Tőkés László életével és munkásságával foglalkozott. Isten kiválasztottjának nővére, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet nevezte Tőkés Lászlót, aki a családi háttérről tartott előadást, a „kényszerpolitikus” minősítés pedig Németh Zsolttól, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökétől származik.
2024. június 03., 16:192024. június 03., 16:19
2024. június 03., 20:472024. június 03., 20:47
A temesvári forradalmat elindító lelkésszel, későbbi püspökkel, európai parlamenti képviselővel foglalkozó szekcióülést megnyitó Demeter Szilárd, a Nemzeti Múzeum főigazgatója azt a hét évet idézte beszédében, amikor Tőkés László irodavezetőjeként dolgozott Nagyváradon. Elmondta: személyesen is sokat köszönhet az egykori püspöknek, de sokat köszönhet neki az erdélyi magyarság és az egész Európa.
Az anyagi háttér nélkül elindított Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanársegédjeként azt jegyezte meg, hogy a munkának nem a bér, hanem az eredmény a jutalma. Hozzátette: munkamorált is tanult Tőkés Lászlótól. „Ha a főnök többet dolgozik, mint a beosztottak, akkor a beosztottaknak alig van alapjuk zúgolódni a munkamennyiség miatt” – jelentette ki. Azt is az irodavezetői évek tanulságának nevezte, hogy az aktuálpolitika nem írhatja felül a nemzeti gondolkodást.
Tőkés József, a volt református püspök testvére, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Németh Zsolt és Tőkés László eszmecseréje a konferencia keretében
Fotó: Gazda Árpád
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a magyar nemzetpolitika lelkiismeretének nevezte Tőkés Lászlót. Megjegyezte: az államigazgatásban rendkívül fontos az intézményi emlékezet. A sokat látott, sokat megélt kollégák nélkülözhetetlenek, mert tudják, hogy mikor milyen kihívás érte az intézményt, arra hogyan reagáltak, és mi lett annak a következménye. A nemzetpolitikai intézményi emlékezet egyik legfőbb birtokosának nevezte Tőkés Lászlót. Alapvető nemzeti érdeknek mondta, hogy ez az emlékezet papírra vetve közkinccsé váljék.
Abban látta az egykori temesvári lelkész nagyságát, hogy „megszólalt, amikor a félelem mindenkinek a torkára fagyasztotta a szót”.
Megjegyezte: a pillanat hozta ki belőle a hőst, de az ilyen pillanatokban csak az jöhet ki az emberből, ami benne van neveltetése, életútja révén. Tőkés László az értékek felől érkezett a politikába. „Sokan lettek kényszervállalkozók a rendszerváltás után. Nem akartak üzletemberré lenni, de csak így folytathatták vállalkozásaikat, így tudtak számlát adni. Tőkés László kényszerpolitikus lett Nicolae Ceaușescu totalitárius rendszerének köszönhetően” – állapította meg. A forradalom során ugyanis azzal szembesült, hogy az általa képviselt értékek politikai erőtérbe kerültek. Politikusként is kitartott azonban az értékei mellett a nemzetpolitikai vonalvezetésben.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a nemzetpolitikai intézményi emlékezet egyik legfőbb birtokosának nevezte Tőkés Lászlót
Fotó: Gazda Árpád
Németh Zsolt a püspök által a politikában képviselt értékek között említette a kompromisszum nélküli szembenállást a kommunizmus örökségével. „Annak, hogy a kommunista múlt kísért és eleven, a legelemibb ténye manapság Ukrajna lerohanása. (...) Ezért is a magyar álláspont az, hogy békét kell teremteni, de Ukrajna szuverenitásának a helyreállításával” – fogalmazott a fideszes politikus.
Németh Zsolt az autonómiát tekintette a másik értéknek, amelyet Tőkés László állhatatosan képviselt. Úgy vélte: a demokrácia nem zárja ki, de nem is biztosítja magától értetődően az autonómiát. Vannak demokráciák, amelyekben több, másokban kevesebb autonómiát biztosítanak polgároknak és az általuk alkotott közösségeknek. De a demokráciában szabad vitázni az autonómiáról vagy akár a „védhatalmi státusról” – hivatkozott arra a kifejezésre, amelynek említése miatt a román állam visszavonta Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga érdemrendet. Úgy vélte, a volt püspök az autonómia legitimitását elvitatókkal áll szemben. A demokrácia csorbulásának, a kommunizmus örökségének nevezte az autonómianarratíva jogának az elvitatását.
A magyar–román együttműködés szükségességének a képviseletét nevezte a harmadik olyan értéknek, amelyet a lelkész-politikus következetesen képviselt. „Nincs sikeres nemzetpolitika szomszédságpolitika nélkül, és nincs sikeres szomszédságpolitika nemzetpolitika nélkül” – idézte az 1990-es években megfogalmazódott magyar politikai irányvonalat. Németh Zsolt úgy vélte: szükség van arra a „tőkesúlyra”, amelyet Tőkés László jelenít meg, és amely azt biztosítja, hogy a magyar nemzetpolitika hajója kormányzatoktól függetlenül szépen, egyenesen haladjon.
Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet arról tartott előadást, hogy nem magától jött az a helytállás, amit testvére Temesváron tanúsított: az szinte kötelező volt nemzedékeken keresztül a családban, amelyben Tőkés László felnőtt. Úgy vélte: testvére Isten kiválasztottja volt, és a szülei helytállásának a példáját követte. Hét testvére pedig mellette állt a nehéz időkben.
Fotó: Gazda Árpád
Gazda Árpád, Tőkés László egykori temesvári harcostársa előadásában csodának minősítette, hogy a lelkész ellenállása a diktatúra bukásához vezetett. Ennek a valószínűsége a nullához közelített. Arra hívta fel azonban a figyelmet, hogy nem ez volt az első csoda ugyanazon a helyen.
Kóczián Viktória, a Legato Alapítvány tudományos munkatársa a Protestáns életutak a diktatúrában című kutatási tervről számolt be, amely Tőkés László, a budapesti Erdélyi Gyülekezetet alapító Németh Géza, valamint a felvidéki Erdélyi Géza nyugalmazott református püspök életútját kutatja. Gonda László, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem általános rektorhelyettese, a kutatási program szakmai vezetője úgy vélte: Németh Géza és Tőkés László munkáját az általuk vállalt bibliai ige tette hasonlatossá. Mindketten vallották ugyanis, hogy „Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek”.
A konferencián elhangzott: szükség van arra a „tőkesúlyra”, amelyet Tőkés László jelenít meg
Fotó: Gazda Árpád
A diktatúra idején Tőkés László által kibontakoztatott ellenállási mozgalom történetét Molnár János egyháztörténész, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem nyugalmazott tanára, Tolnay István a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanügyi tanácsosa és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) volt elnöke idézték. A volt püspöknek az erdélyi autonómiamozgalomban betöltött szerepéről Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) alelnöke tartott előadást. Az igazság kimondásának a kockázatairól Zalatnay István, a Károly Gáspár Református Egyetem tanára, a kommunista diktatúra történeti kutatásának a kihívásairól Varga Andrea Bukarestben élő jogtörténész beszélt.
Tőkés László nézőként vett részt a róla szóló konferencián. Vasárnap azonban ő hirdette az igét az eseményt befogadó, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó budapesti Erdélyi Gyülekezetben. A Németh Géza által alapított gyülekezetnek otthont adó egykori szovjet laktanyát a gyülekezet nevezte el Reménység Szigetének. A területen épülő református templomot Erdély tájegységeinek az emlékhelyei veszik körül, amelyek mindegyikének falain az ott született hírességek emléktábláit helyezték el az évtizedek során. A vasárnapi istentisztelet után Tőkés Béla református lelkész emléktábláját avatták fel. A nagybányai esperesről évtizedekkel a halála után derült ki, hogy mártírhalált halt, a kommunista politikai rendőrség, a Securitate áldozata volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy fontolóra veszi, hogy engedélyezi Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai katonai akciók folytatását, ha a Hamász nem tartja be a fegyverszüneti megállapodás rá vonatkozó részét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!