Elnyomás. Egy tömegsír műholdképen feltüntetett helye: Bassár al-Aszad rendszere nem tűrte az ellenzéki hangokat, és a lehető legbrutálisabban csapott le
Fotó: Human Rights Watch
A Bassár el-Aszad vezetése alatt működő állami halálgépezet a becslések szerint 2013 óta több mint 100 000 embert kínzott meg és gyilkolt meg Szíriában – jelentette ki egy nemzetközi háborús bűnöket vizsgáló ügyész kedden.
2024. december 18., 11:182024. december 18., 11:18
Mint mondta, ezt a szíriai tömegsírokból előkerült bizonyítékok leplezték le.
Stephen Rapp, az Egyesült Államok háborús bűnökkel foglalkozó nagykövete a Damaszkusz melletti Kutajfah és Nadzsha városokban található két tömegsír felkeresése után a Reutersnek nyilatkozva elmondta: minden bizonnyal több mint 100 000 emberről van szó, akiket eltüntettek és halálra kínoztak ebben a gépezetben.
„Nem sok kétségem van a számokat illetően, tekintve, hogy mit láttunk ezekben a tömegsírokban” – tette hozzá.
„A nácik óta tényleg nem láttunk semmi ilyesmit” – mondta Rapp, aki a ruandai és a Sierra Leone-i háborús bűnökkel foglalkozó bíróságokon képviselte a vádat, és a szíriai civil társadalommal együttműködve dokumentálja a háborús bűnökkel kapcsolatos bizonyítékokat, és segít előkészíteni az esetleges bírósági tárgyalásokat.
– mondta Rapp.
„Az állami terror rendszeréről beszélünk, amely a halál gépezetévé vált – jegyezte meg”
Becslések szerint több százezer szíriai halt meg 2011 óta, amikor Aszad az ellene irányuló tüntetések leverése teljes körű háborúvá fajult.
Mind Aszadot, mind az őt elnökként megelőző, 2000-ben elhunyt apját, Háfezt régóta vádolják jogvédő csoportok és kormányok széles körű, bírósági eljárás nélküli gyilkosságokkal, köztük az ország börtönrendszerében végrehajtott tömeges kivégzésekkel és vegyi fegyverek alkalmazásával a szíriai nép ellen.
Az amerikai székhelyű Szíriai Vészhelyzeti Munkacsoport szíriai érdekvédelmi szervezet vezetője, Muaz Musztafa, aki szintén ellátogatott a Damaszkusztól 40 km-re északra fekvő Kutajfahba, úgy becsülte, hogy csak ott legalább 100 000 holttestet temettek el.
Egy amerikai székhelyű szíriai érdekvédelmi szervezet vezetője hétfőn azt mondta, hogy egy Damaszkusz külterületén található tömegsírban legalább 100 ezer ember holtteste fekszik, akiket a megbuktatott elnök, Bassár el-Aszad korábbi kormánya ölt meg.
A hágai Nemzetközi Eltűnt Személyek Bizottsága közölte, hogy olyan adatokat kapott, amelyek szerint akár 66, egyelőre nem ellenőrzött tömegsírhely is lehet Szíriában. A bizottságnak több mint 157 000 embert jelentettek eltűntként.
Kathryne Bomberger, a bizottság vezetője a Reutersnek elmondta, hogy az eltűntek bejelentésére szolgáló portálon „robbanásszerűen” jelennek meg a családok új kapcsolatai.
Összehasonlításképpen:
A családok számára az igazság keresése Szíriában hosszú és nehéz lehet. A DNS-egyezéshez legalább három rokon DNS-referenciamintájának megadására lesz szükség, és a sírokban talált csontvázmaradványok mindegyikéből DNS-mintát kell venni – mondta Bomberger.
A bizottság felszólított arra, hogy a helyszíneket védjék meg, hogy a bizonyítékokat megőrizzék az esetleges perekhez, de a tömegsírhelyek kedden könnyen hozzáférhetőek voltak.
Az Egyesült Államok számos ENSZ-szervvel együttműködik annak érdekében, hogy a szíriai nép válaszokat és elszámoltatást kapjon – közölte kedden a külügyminisztérium.
Eközben
Ahmed as-Saráa – aki eddig az Abu Mohammed al-Dzsúláni harci nevet használta – a The Times című konzervatív brit napilapnak adott, kedden ismertetett interjúban felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel a szíriai célpontok elleni légitámadásokkal és vonja vissza erőit az Aszad-rezsim bukása után elfoglalt szíriai területekről.
Izraelnek eddig az adott okot a szíriai területen végrehajtott támadásokra, hogy az országban jelen volt az Irán támogatta Hezbollah síita milícia és egyéb iráni kötődésű fegyveres csoportok, ez az indok azonban mára megszűnt – fogalmazott a HTS vezetője.
Saráa kijelentette:
Az izraeli kormány az Aszad-rezsim bukása után arra az álláspontra jutott, hogy az 1974-es megállapodás egyelőre nem érvényesíthető, mivel a szíriai hadsereg elhagyta az egyezmény alapján kijelölt állásait. Az izraeli hadsereg ezután elfoglalta a Golán-fennsíkon kialakított ütközőzónát, amely az 1974-es tűzszüneti megállapodás értelmében az ENSZ felügyelete alatt állt. Izrael azzal indokolta a katonai lépést, hogy nem engedhető meg ellenséges erők megjelenése határai mentén.
Ahmed as-Saráa a The Timesnak adott interjúban azonban kijelentette: az új szíriai vezetés sem Izraellel, sem más országokkal nem akar konfliktusba kerülni, és nem fogja megengedni, hogy Szíria területe Izrael elleni katonai támadások kiindulópontja legyen.
Hozzátette:
A HTS vezetője felszólította a nemzetközi közösséget az Aszad-rezsim idején Szíriára kirótt szankciók feloldására, és arra is, hogy az általa vezetett lázadócsoportot vegyék le a terrorszervezetek listájáról. Ahmed as-Saráa szerint a terrorista megjelölés inkább az Aszad-rezsimre illett volna.
A brit kormány a terrorizmusellenes törvény alapján 2012-ben terrorszervezetnek nyilvánította a HTS-t és betiltotta a csoport nagy-britanniai tevékenységét, miután a szerveződés a múltban együttműködött az al-Kaidával.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök a minap kijelentette: jelenleg „nincs napirenden”, hogy a brit kormány levegye a HTS-t a terrorszervezetek listájáról.
David Lammy brit külügyminiszter ugyanakkor a BBC televíziónak nyilatkozva a hétvégén azt mondta, hogy London „diplomáciai érintkezésben” áll az Aszad-rezsimet megbuktató szíriai lázadócsoporttal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!