A terrortámadások és a feszült orosz viszony miatt több mint 40 százalékkal esett vissza a Törökországba érkező külföldi turisták száma júniusban az egy évvel korábbihoz képest, még a májusi 34,67 százalékos visszaesést is felülmúlva, és az adatok még értelemszerűen nem mutatják a júliusi sikertelen puccskísérlet hatását.
2016. július 28., 14:532016. július 28., 14:53
2016. július 28., 16:562016. július 28., 16:56
A török kulturális és idegenforgalmi minisztérium csütörtöki jelentéséből kiderül, hogy a török vendégforgalom nagy részét korábban az orosz és a német turisták jelentették, akik száma júniusban 93,01, illetve 37,89 százalékkal zuhant, de Magyarországról is 57,55 százalékkal kevesebben utaztak Törökországba, mint egy éve.
Míg 2015 júniusában több mint 20 ezer magyar utazott Törökországba, az idén júniusban már csak 8875, az első fél évben 45 százalékkal kevesebb magyar látogatott az országba, mint 2015 első hat hónapjában. Júniusban 2,44 millió külföldi érkezett Törökországba, míg egy éve 4,12 millió, de a júniusi adat a nyár beköszönte ellenére alacsonyabb a májusi 2,49 milliónál is.
A törökországi turizmust az Oroszországgal tavaly novemberben kialakult feszült viszonyon túl az utóbbi időben elkövetett terrortámadások vetik vissza. Az ország turisztikai központjának számító Isztambulban az idén már négy öngyilkos merényletet követtek el. Legutóbb június 28-án az Atatürk nemzetközi repülőtéren hajtott végre összehangolt terrorakciót három öngyilkos merénylő, amelyben 45 ember halt meg.
Ankara és Moszkva között a diplomáciai kapcsolat azután jutott mélypontra, hogy a török légierő tavaly november 24-én – légtérsértésre hivatkozva – lelőtt egy Szíriában harci szolgálatot teljesítő orosz vadászbombázót. Az eset nyomán Oroszország szankciókat vezetett be Törökország ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!