Terítéken a Mikó-ügy az Európai Parlamentben

A testület strasbourgi ülésén elfogadott állásfoglalás felszólítja a román hatóságokat az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását célzó restitúciós folyamat folytatására, összhangban Románia uniós csatlakozáskor vállalt kötelezettségeivel.

„A közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása kulcsfontosságú a Romániában élő magyar nemzeti közösség identitásának, kultúrájának és nyelvének megőrzéséhez. A viszszaszolgáltatott ingatlanokban kiépített intézményi hálózat az erdélyi magyarság megmaradásának alapja” – hangsúlyozta Tabajdi, aki szerint nem engedhető meg, hogy megakadjon az amúgy is vontatottan haladó visszaszolgáltatási folyamat. „Románia 2007-es csatlakozása előtt az Európai Parlament számos alkalommal felszólította a román hatóságokat a rendszerváltás óta húzódó eljárások felgyorsítására. Sajnálatos módon a folyamat a mai napig nem zárult le” – emlékeztetett a szocialista politikus.

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plénumán a romániai politikai helyzetről rendezett vitán Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője rámutatott, a Mikó-kollégium visszaszolgáltatása kapcsán hozott bírósági határozat teljességgel figyelmen kívül hagyja a jogállam elveit, és megkérdőjelezte közösségünk és a magyar történelmi egyházak magántulajdonhoz való jogát.

Az RMDSZ képviselője meggyőződését fejezte ki, hogy Romániában valós igazságszolgáltatási reformra és mélyreható alkotmánymódosításra volna szükség. „Csupán ez jelenthet tartós megoldást a nyáron csúcsosodott, az állami intézmények közötti konfliktusok tartós feloldására” – fogalmazott Winkler.  Sógor Csaba szövetségi EP-képviselő azt kérte az európai döntéshozóktól, hogy a tagjelöltség feltételeit, a koppenhágai kritériumok tiszteletben tartását mindenkor, így a csatlakozás után is, következetesen kérjék számon az Európai Unió tagállamaitól, hiszen ezek kötelező jellege nem évülhet el.

„A Mikó-kollégium régebbi, mint maga Románia. Visszaállamosították. Tüntettünk érte, és a miniszterelnök felkérte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot, hogy vizsgálja meg, hogy a tüntetés és az ott elhangzottak nem tekinthetők-e az igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomásnak. Sokan tesszük föl a kérdést, mi kisebbségiek is, hogy mi a megoldás például Románia esetében. A megoldás az, hogy a koppenhágai kritériumokat a csatlakozás után is számon kell kérni” – hangsúlyozta az RMDSZ-es képviselő.

A Mikó-ügy kapcsán megfogalmazott politikai nyilatkozatában Tőkés László EP-képviselő rámutatott: a Victor Ponta vezette kormány „azért is vezényelt bosszúhadjáratot ellenünk, mivel a magyarság nem volt hajlandó támogatni jog- és alkotmányellenes politikáját, nevezetesen Traian Băsescu államelnök puccsszerű leváltását”. Tőkés arra kérte az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot, hogy kövessék figyelemmel a romániai helyzetet, illetve a kisebbségi magyarság sorsának alakulását.