Szijjártó Péter: Magyarország közösen vétózott Szlovákiával az újabb szankciók ellen
Fotó: MTI
Magyarország és Szlovákia megakadályozta az újabb európai uniós szankciós csomag elfogadását, ezzel tiltakozva az ellen, hogy Brüsszel meg akarja tiltani az olcsó orosz földgáz és kőolaj vásárlását, ami tönkretenné Magyarország energiabiztonságát – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
2025. június 23., 16:452025. június 23., 16:45
2025. június 23., 16:482025. június 23., 16:48
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy egyre durvuló háborús hangulat uralkodik a kollégái körében, ezúttal is óriási volt a nyomás az ukrajnai fegyverszállítások és támogatások fokozása, az újabb szankciók elfogadása és az ország sürgős uniós felvétele érdekében.
,,Az ukrán külügyminiszter személyesen volt jelen az ülés elején, ahol újabb szankciókat követelt, illetve még több fegyvert és pénzt, és követelte Ukrajna gyors EU-csatlakozását. Az ukrán külügyminiszter azt követelte, hogy az Európai Unió tiltsa meg a kőolaj vásárlását Oroszországból, és adjon még több pénzt Ukrajnának, küldjön még több hosszú hatótávolságú nehézfegyvert" – sorolta.
,,Mi mindennek ellenálltunk. Először is, ami a még több pénzt és még több fegyvert illeti:
Világossá tettük, hogy nem fogjuk engedni, hogy a magyarok pénzét Ukrajnába küldjék. Semmilyen újabb pénzügyi támogatáshoz, újabb fegyverszállításhoz, semmilyen újabb katonai művelethez nem vagyunk hajlandók hozzájárulni” – szögezte le.
,,Azt követelték, hogy minél erősebb, minél átfogóbb, és az energiaszektort minél súlyosabban büntető szankciós csomagot hozunk létre. Mi azonban Szlovákiával a mai napon megakadályoztuk a szankciós csomag elfogadását” – tette hozzá.
Kifejtette, hogy ennek oka, hogy ezzel párhuzamosan az EU meg akarja tiltani a tagállamoknak az olcsó orosz földgáz és kőolaj importját, ami tönkretenné Magyarország energiabiztonságát, és kétszeresére-háromszorosára emelné a rezsiköltségeket.
,,Ez elfogadhatatlan, ez az európai jogszabályok igen durva megsértése. Ezért a mai napon Szlovákiával közösen úgy döntöttünk, hogy nem támogatjuk a 18. szankciós csomagról szóló döntés meghozatalát” – tudatta.
A miniszter hangsúlyozta, hogy noha az utóbbi évtized során válság követett válságot, még így sem volt olyan bizonytalan helyzetben az európai energiapiac, mint most. ,,Nem véletlen, hogy a G7-ek sem tudtak megállapodni az olajársapka kérdésében. És az a tény, hogy a G7-ek nem tudtak megállapodni, s hogy Irán kilátásba helyezte a Hormuzi-szoros lezárását, ahol a világ kőolaj- és földgázszállításának körülbelül a 20-25 százaléka zajlik, ezzel olyan bizonytalan környezet jött létre a globális energiapiacon, hogy ha itt most valaki energiabeszerzési tilalmat ír elő, akkor óriási kárt, egy hatalmas energiaellátási válságot tud előidézni” – figyelmeztetett.
,,Ezért ha valamikor, akkor most el kéne dobnia mindent az Európai Bizottságnak, és még csak ki sem szabadna mondania a REPowerEU nevet, még csak ki sem szabadna mondania, hogy energiavásárlási tilalmat akar előírni, mert ha ez megtörténik, akkor az Európai Unió tragikus helyzetbe fog kerülni energiaellátás szempontjából” – fűzte hozzá.
Románia a legnagyobb figyelemmel követi a közel-keleti fejleményeket a konfliktusok eszkalációja óta, és az illetékes román hatóságok számára a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok biztonsága a prioritás – közölte vasárnap a külügyminisztérium.
Magyarország nem adja fel a békepárti álláspontját, ahogyan nem adja fel az energiaegyüttműködését sem Oroszországgal még akkor sem, ha az ukrajnai háború a reméltnél jobban elhúzódik – közölte Szijjártó Péter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!