Szijjártó Péter: ragaszkodunk ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia mindazokat a nemzetiségi jogokat, amelyeket 2015 óta elvettek a kárpátaljai magyar nemzeti közösségtől
Fotó: Szijjártó Péter/Facebook
A kormány nem fog engedni a brüsszeli nyomásnak a kárpátaljai magyarok ügyében, és határozottan ragaszkodni fog ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia a 2015 óta elvett a nemzetiségi jogokat – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
2025. november 03., 15:262025. november 03., 15:26
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén kiemelte, hogy továbbra is zajlanak különböző szintű tárgyalások az ukrán vezetéssel a kárpátaljai magyarok helyzetéről, a 2015 előtti kisebbségi jogok helyreállításáról.
„Ebből semmilyen módon nem kívánunk és nem is fogunk engedni. Óriási brüsszeli nyomás van rajtunk. Minden egyes külügyi tanácsülésen és minden egyes Európai Tanács-ülésen Brüsszel, az intézmények, az Európai Bizottság és számos tagállam kormánya próbálja elérni azt, hogy feladjuk ragaszkodásunkat a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogainak helyreállításához” – fogalmazott.
„Jelenleg Brüsszelben és az európai uniós tagországok döntő többségében úgy vélekednek, hogy nem helyes, hogy Magyarország kiáll a Kárpát-medencei és azon belül a kárpátaljai magyarok jogainak visszaadása mellett” – fűzte hozzá.
A korrupcióellenes hatóságokat a nyugati globalista körök erőltették rá Kijevre, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig hibázott, amikor azt hitte, most megszabadulhat a gyámságuk alól – összegzett Dunda György kárpátaljai újságíró.
– folytatta. Majd hazugságnak minősítette, hogy a magyar kormányzat nem lenne hajlandó a tárgyalásra, azt pedig elfogadhatatlannak, hogy „az ukránok közben egy propagandát terjesztenek Brüsszelben és az európai országokban, amiben azt hazudják, hogy ők visszaadták a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogait”.
„Ez nyomokban sincsen így. Ígéretek folyamatosan vannak, szép szavak folyamatosan vannak, de mind a mai napig olyan jogszabálymódosítás sem történt meg, amely a jogok visszaadása irányába mutatott volna” – hangsúlyozta.
mert ezt a kérdést nem tartják fontosnak, ahogy azt szavai szerint az EU bővítési biztosa meg is erősítette. +Itt csak magunkra számíthatunk” – fogalmazott.
A miniszter leszögezte, hogy a szuverenista magyar külpolitikának továbbra is a nemzetpolitika a szíve közepe, a kormány kiáll minden magyar közösség jogainak érvényesítése mellett világszerte.
Felgyújtottak egy templomot Kárpátalján, az oldalára pedig azt írták: „késhegyre a magyarokat” – számolt be az újabb magyarellenes támadásról Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Facebook-oldalán.
Rámutatott, hogy a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program keretében idén átlépte a 62 ezret a sikeres beruházások száma, a kormány 242 milliárd forintnyi támogatásával így több mint 470 milliárd forint értékben jöttek létre beruházások.
Felvidéken kis híján négyezer, a Drávaszögben majdnem ezer, Muravidéken pedig hétszáz ilyen támogatás kiutalására került sor a program 2016-os megindítása óta” – sorolta.
„Emellett a magyarországi vállalatok Kárpát-medencei beruházásait is támogatjuk. Összesen 226 ilyen projektre kerül sor a program megindítása során. Most érte el a 200 milliárd forintot azon beruházások összege, amelyeket a környező országokban, alapvetően a magyarlakta területeken hajtottak végre” – tette hozzá.
Szijjártó Péter érintette a határon túli közösségekkel való kapcsolattartás fizikai előfeltételeit is, főként a határok átjárhatóságának vonatkozásában. „Az illegális migrációval szembeni kormányzati álláspont továbbra is változatlan, azt semmilyen körülmények között nem engedjük, viszont a határt szabályosan átlépő emberek számára a lehető legtöbb és legzökkenőmentesebb lehetőséget kívánjuk biztosítani” – jegyezte meg.
Majd kiemelte, hogy 2010 óta 47 új határátkelési lehetőséget adtak át, a legutóbb áprilisban a magyar-ukrán határon, ahogyan azt is fontos eredménynek nevezte, hogy Ungvár és Budapest között létrejött a közvetlen vasúti összeköttetés nemrég.
Majd kitért arra is, hogy 2025-ben meghaladta az ötszázat a diaszpóra közösség tagjai számára nyújtott ösztöndíjak száma.
„Az erdélyi délutáni oktatási programra több mint egymilliárd forintot folyósítottunk. Felvidékre a húsz nemzeti jelentőségű intézmény működésére 1,2 milliárd forintot, míg a Vajdaságban tizenhat nemzeti jelentőségű intézmény és hat nemzeti jelentőségű program fenntartására összesen majd négymilliárd forintot” – hangsúlyozta.
Valamint kifejtette, hogy minden támogatást megadnak az olyan tragédiákat követően is, mint például a parajdi sóbánya katasztrófája volt, aminek károsultjait eddig több mint 600 millió forinttal segítették.
„Azon vagyunk, hogy a határon túli magyarok számára a jövőben is minden támogatást biztosítsunk. Folyamatosan egyeztetünk a határon túli magyar nemzeti közösségeket képviselő szervezetekkel, és ahogyan az eddig is volt, sem a kereket, sem a meleg vizet újra feltalálni nem akarjuk, hanem a határon túli magyar szervezetek által megfogalmazott kérések mentén nyújtunk segítséget” – összegzett.
Az a magyar–ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tízrendbeli gyilkossági kísérlet címén vádat emeltek hétfőn annak a késeléses támadásnak a feltételezett elkövetője ellen, amely szombat este történt Angliában egy vonaton.
Az Egyesült Államok által bejelentett atomfegyver-tesztek nem járnak majd nukleáris robbanásokkal – jelentette be Chris Wright energiaügyi miniszter a Fox News-nak adott nyilatkozatában.
Az Egyesült Államok nem fogja megengedni a keresztények elleni tömeges gyilkosságokat – jelentette ki Donald Trump elnök vasárnap.
A NATO „Ukrajna mellett fog állni mindaddig, amíg nem ülnek tárgyalóasztalhoz egy tartós béke érdekében” – nyilatkozta a BBC-nek a katonai szövetség egyik magas rangú tisztségviselője.
Izrael vasárnap újabb három, a Hamász szerint Gázában fogva tartott halott túsz holttestét vette át a palesztin iszlamista terrorszervezettől.
Az orosz-ukrán háború ügye, illetőleg a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti valamennyi gazdasági, hadiipari, energetikai együttműködéssel kapcsolatos kérdés is napirendre kerülaz Orbán-Trump találkozón.
A román hatóságok által körözött több mint 100 személyt azonosítottak a múlt héten más Schengen-országok területén a SIRENE-irodán keresztül történő információcserének köszönhetően – közölte vasárnap a Román Rendőrség. 174 körözött személyt őrizetbe vet
Tíz ember sérült meg abban a késeléses támadásban, amelyet egy vonaton követtek el szombat este Angliában. Kilenc ember állapota válságos.
Bűnrészesség gyanújával eljárás indult szombaton egy 38 éves nő ellen a louvre-beli műkincslopás ügyében. Az ügyészek eddig öt személy vettek őrizetbe a bűnügy kapcsán. A louvre-beli rablás október 19-én, fényes nappal történt.
Az orosz hadsereg szombat reggel ballisztikus rakétával csapást mért a dél-ukrajnai Mikolajiv megyeszékhelyre; eddig egy halottról és legkevesebb 15 sebesültről lehet tudni – közölte Vitalij Kim, a régió kormányzója a Telegramon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!