Fotó: Nato.int
Akár évekig eltarthat még Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja a NATO főtitkára szerint.
2022. június 19., 12:082022. június 19., 12:08
Jens Stoltenberg a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban közölt interjúban elmondta, senki nem tudja, milyen hosszú lesz a háború, de fel kell készülni arra, hogy évekig tart, ezért azzal is számolni kell, hogy Ukrajnának hosszú ideig szüksége lesz még a szövetség támogatására.
– húzta alá.
Ezek a költségek össze sem hasonlíthatók azzal az árral, amelyet az ukránok fizetnek emberéletekkel nap mint nap, és ha Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a tanulságot vonja le az Ukrajna elleni háborúból, hogy nyugodtan folytathat mindent ugyanúgy, mint a 2008-as grúziai háború és a Krím félsziget 2014-es megszállása után, akkor „mi fizetünk még sokkal nagyobb árat” – mondta Stoltenberg.
A harminc országot összefogó katonai szövetség június végi madridi csúcstalálkozójáról elmondta, hogy a NATO-nak is változni kell, ha a világ változik, a világ pedig veszélyesebb lett. Ezért a találkozón rögzítik, hogy Oroszország már „nem partner, hanem veszélyt jelent biztonságunkra, békénkre és stabilitásunkra”.
A finn és svéd csatlakozási folyamattal, illetve Törökország fenntartásaival kapcsolatban kiemelte, hogy a két skandináv ország tagfelvételi kérelme „történelmi pillanat, amelyet meg kell ragadnunk”, hiszen „a csatlakozás nemcsak Finnországot és Svédországot, hanem mindannyiunkat erősítene”. Ugyanakkor Törökország nem csupán „fontos NATO-ország” egy stratégiai fontosságú területen, Európa, Oroszország, Irak és Szíria között, hanem minden tagországnál többet szenvedett a terrortól, ezért „nagyon komolyan vesszük aggodalmait” – jelentette ki.
Szövetségünk tagjai egyetértenek abban, hogy még nagyobb készenlétre, és fegyveres képességeink megerősítésére van szükség a keleti határokon – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedd esti hágai sajtónyilatkozatában.
Miközben Oroszország folyamatosan fejleszti drónjait, azok hatótávolsága és pusztító ereje is fokozatosan növekszik, mint ahogy ez a Lengyelország légterét szerdára virradóra megsértő 19 orosz drón esetéből is kiviláglik.
Nagy erőkkel keresi a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda. Az FBI megtalálta a gyilkos fegyvert, és egy egyetemista korú támadót keresnek.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót bocsátott Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Ha Izraelnek kedden nem sikerült megölnie a Hamász vezetőit a katari légitámadásban, akkor legközelebb sikerrel jár majd – jelentette ki az izraeli nagykövet az Egyesült Államokban a művelet után.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Káoszba borult szerdán Franciaország: tüntetők torlaszolták el az autópályákat, barikádokat gyújtottak fel és helyenként összecsaptak a rendőrséggel, hogy kifejezzék haragjukat Emmanuel Macronnal, a politikai elittel és a kiadáscsökkentésekkel szemben.
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
szóljon hozzá!