Jens Stoltenberg
Fotó: Nato.int
A NATO nukleáris elrettentő erejének alapvető célja a béke megőrzése és a szövetségesek elleni esetleges támadás megelőzése – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően csütörtökön.
2022. október 13., 20:262022. október 13., 20:26
2022. október 14., 12:392022. október 14., 12:39
Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, „rendkívül távoliak” az olyan a körülmények, amelyek között a katonai szövetségnek nukleáris fegyvert kellene bevetnie.
„Súlyos következményei lennének, ha Oroszország nukleáris fegyvert vagy bármilyen nukleáris eszközt alkalmazna Ukrajna ellen” – fogalmazott a NATO-főtitkár, majd hozzátette: az orosz nukleáris fenyegetés a legveszélyesebb és legfelelőtlenebb a háború februári megkezdése óta. Ilyen eszközök alkalmazása alapjaiban változtatná meg a konfliktus természetét – emelte ki.
Ezzel összefüggésben aláhúzta: egyetlen tagország megtámadása azt jelentené, hogy aktiválják a katonai szövetség alapszerződésének kollektív védelemről szóló pontját, a washingtoni szerződés 5. cikkét.
Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a tagországok számos és különböző katonai eszközökkel segítik Ukrajnát. Fejlett rendszereket szállítanak a hadban álló országnak, beleértve a tüzérséget, a légvédelmet és a páncélozott járműveket is. Emellett üzemanyagot, téli ruházatot és orvosi ellátást is biztosítanak, és a védelmi közösség hamarosan drónellenes berendezéseket is szállít Ukrajnának – tette hozzá.
Stoltenberg kiemelte, hogy az Északi Áramlat gázvezeték ellen elkövetett szabotázs rávilágított a létfontosságú felszíni, illetve felszín és tenger alatti infrastruktúrák védelmének fontosságára.
– fogalmazott, majd hozzátette: a szövetség fokozza a hírszerzési adatok megosztását és felügyeletet minden területen, a világűrtől a tenger alatti képességekig.
A NATO-főtitkár végezetül közölte, a tagországok védelmi miniszterei áttekintették a NATO elrettentő képességének és védelmének megerősítése terén elért haladást, és megállapodtak abban, hogy a szövetség növeli a magas fokú készenlétben tartott erőinek számát. Még több erőt csoportosít a szövetség keleti régiójába, köztük nyolc harccsoport a Balti-tengertől a Fekete-tengerig – tette hozzá Jens Stoltenberg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!