Solana békíteni próbál

Továbbra is felkorbácsolják az indulatokat a nyugati lapokban közölt Mohamed-karikatúrák. A pakisztáni Lahor városában két halálos áldozatot követeltek a karikatúrák elleni tüntetések, amikor többen megpróbáltak behatolni a város egyik bankjába, és egy biztonsági őr tüzet nyitott rájuk. A megmozdulás dühödt randalírozássá vált, a tiltakozók kormányépületeket dobáltak meg, és betörtek több nyugati cég épületébe, ahol fosztogatni kezdtek. Két külföldi bankot, egy ugyancsak külföldi tulajdonban lévő irodát és éttermet felgyújtottak. Iszlámábádban több mint ezer tiltakozó behatolt a pakisztáni főváros szigorúan őrzött diplomata negyedébe, ahonnan a rendőrség könnygáz bevetésével űzte ki őket. Közben Teheránban újabb támadást intéztek szélsőségesek egy európai diplomáciai képviselet ellen: a brit nagykövetséget dobálták meg gyújtópalackokkal és petárdákkal. A mintegy százfős, főként hittant tanuló diákokból álló csoport halált követelt Tony Blair brit miniszterelnökre, Nagy-Britanniára és „Amerikára”.
A karikatúrabotrány Irakban is érezteti hatását, tegnap a dán védelmi miniszter visszautasította a dél-iraki Bászra tartomány tanácsának nem sokkal korábban előterjesztett kérését, hogy Koppenhága vonja ki a nemzetközi haderőbe vezényelt dán katonákat, ha az észak-európai ország kormánya nem kér bocsánatot a Mohamed-karikatúrák megjelentetése miatt. A dél-iraki térségben, a Bászra városától 60 kilométerre északra lévő Kornahban 530 dán katona teljesít szolgálatot brit parancsnokság alatt. Bár a tartományi tanács felszólításának nincs törvényi ereje, a dokumentum mindenesetre tükrözi a helyi síita vezetés és az Irak déli részén tartózkodó többnemzetiségű haderő közötti feszült viszonyt.
A muzulmán világban támadt felháborodás csillapítására Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja közel-keleti körutat tesz. Tegnap Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel és Ahmed Abul Geit külügyminiszterrel tárgyalt Kairóban. Tárgyalópartnerei kérték, hogy az EU támogassa a muzulmán országok által az ENSZ-ben kifejtett, a vallási jelképek védelmét célzó erőfeszítéseket. A vallási jelképek védelmét az ENSZ emberi jogi bizottságát felváltó új intézmény, az emberi jogi tanács útján lehetne megvalósítani. Ötvenhét muzulmán állam ugyanis azt szorgalmazza, hogy a tanács létrehozásáról rendelkező ENSZ-határozat mondja ki „a hátrányos megkülönböztetésnek, a gyűlöletre felbujtás eseteinek, valamint az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat veszélyeztető, a vallás elleni valamennyi erőszakos cselekedetnek a tilalmát”.