Fotó: Beliczay László
A választásra jogosultak 67,8 százaléka, 5 216 424 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson (magyar idő szerint) 18.30 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
2022. április 03., 10:582022. április 03., 10:58
2022. április 03., 20:362022. április 03., 20:36
A részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 72,49 százalék, ami 145 897 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 62,19 százalék, ebben a megyében 314 064-en voksoltak.
A korábbi parlamenti választásokon 2018-ig az utolsó részvételi adatot 17.30-kor tették közzé, a 2018-as választáson 68,13 százalék szavazott 18.30 óráig.
A gyermekvédelmi kérdésekről rendezett országos népszavazáson vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 67,06 százaléka (5 159 496 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.
A végleges nem hivatalos részvételi adatok az éjszakai órákban lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Korábbi adatok: a választásra jogosultak 62,92 százaléka, 4 840 928 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson (magyar idő szerint) 17 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 67,09 százalék, ami 135 025 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 57,51 százalék, ebben a megyében 290 452-en voksoltak.
A korábbi parlamenti választásokon 2018-ig az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 49,52 százalék, a 2002-es választáson 65,56 százalék szavazott 17.30 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 61,72 százaléka, a 2010-es választáson 59,28 százalék, nyolc évvel ezelőtt pedig 56,77 százalék voksolt 17.30 óráig.
A részvételi arányokról az utolsó napközbeni összesítés adatai 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Fotó: Beliczay László
Korábbi adatok: a választásra jogosultak 52,75 százaléka, 4 058 746 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 15 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi arány 15 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 55,15 százalék, ami 570 368 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 47,92 százalék, ebben a megyében 242 022-en voksoltak.
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 39,28 százalék, a 2002-es választáson 51,78 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 48,89 százaléka, a 2010-es választáson 46,78 százalék, nyolc évvel ezelőtt 45,02 százalék,
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 17 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Fotó: Beliczay László
Korábbi adatok: a részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 42,2 százalék, ami 436 471 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 35,26 százalék, ebben a megyében 152 315-en voksoltak.
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 32,58 százalék, a 2002-es választáson 40,19 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 38,22 százaléka, a 2010-es választáson 35,88 százalék, nyolc évvel ezelőtt 34,33 százalék,
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Fotó: Vasvári Tamás/MTI
Korábbi adatok: a választásra jogosultak 25,77 százaléka, 1 982 937 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson (magyar idő szerint) délelőtt 11 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi arány 11 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 28,03 százalék, ami 75 987 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 22,22 százalék, ebben a megyében 95 974-en voksoltak.
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 23,66 százalék, a 2002-es választáson 26,37 százalék szavazott 11 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 27,23 százaléka, a 2010-es választáson 24,78 százalék, nyolc évvel ezelőtt 23,23 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 29,93 százalék voksolt 11 óráig.
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Korábbi adatok: a választásra jogosultak 10,31 százaléka, 793 219 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson (magyar idő szerint) reggel 9 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 11,43 százalék, ami 30 992 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 8,78 százalék, ebben a megyében 37 914-en voksoltak.
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 9,80 százalék, a 2002-es választáson 8,81 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 11,39 százaléka, a 2010-es választáson 10,23 százalék, nyolc évvel ezelőtt 9,50 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 13,17 százalék voksolt 9 óráig.
A gyermekvédelmi kérdésekről rendezett országos népszavazáson vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 10,17 százaléka (782 472 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Máris többen éltek szavazati jogukkal a határon túli magyarok közül a magyarországi országgyűlési választáson, mint a négy évvel ezelőtti megmérettetés alkalmával.
A háború és a béke a választás tétje – mondta Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak vasárnap reggel, miután leadta szavazatát Budapest XII. kerületében, a Zugligeti Általános Iskolában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!