Hirdetés

Részvételi arány, 18.30 óra: a jogosultak 67,8 százaléka szavazott az országgyűlési választáson

•  Fotó: Beliczay László

Fotó: Beliczay László

A választásra jogosultak 67,8 százaléka, 5 216 424 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson (magyar idő szerint) 18.30 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

MTI

2022. április 03., 10:582022. április 03., 10:58

2022. április 03., 20:362022. április 03., 20:36

A részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 72,49 százalék, ami 145 897 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 62,19 százalék, ebben a megyében 314 064-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 72,35 százaléka, 927 259 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.

Hirdetés

A korábbi parlamenti választásokon 2018-ig az utolsó részvételi adatot 17.30-kor tették közzé, a 2018-as választáson 68,13 százalék szavazott 18.30 óráig. 

A gyermekvédelmi kérdésekről rendezett országos népszavazáson vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 67,06 százaléka (5 159 496 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

A végleges nem hivatalos részvételi adatok az éjszakai órákban lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Korábbi adatok: a választásra jogosultak 62,92 százaléka, 4 840 928 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson (magyar idő szerint) 17 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 67,09 százalék, ami 135 025 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 57,51 százalék, ebben a megyében 290 452-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 66,82 százaléka, 856 416 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.

A korábbi parlamenti választásokon 2018-ig az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 49,52 százalék, a 2002-es választáson 65,56 százalék szavazott 17.30 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 61,72 százaléka, a 2010-es választáson 59,28 százalék, nyolc évvel ezelőtt pedig 56,77 százalék voksolt 17.30 óráig.

Négy évvel ezelőtt 63,21 százalék járult az urnákhoz 17 óráig.

A részvételi arányokról az utolsó napközbeni összesítés adatai 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Korábbi adatok: a választásra jogosultak 52,75 százaléka, 4 058 746 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 15 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi arány 15 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 55,15 százalék, ami 570 368 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 47,92 százalék, ebben a megyében 242 022-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 56,44 százaléka, 723 454 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 39,28 százalék, a 2002-es választáson 51,78 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 48,89 százaléka, a 2010-es választáson 46,78 százalék, nyolc évvel ezelőtt 45,02 százalék,

négy évvel ezelőtt pedig 53,64 százalék voksolt 15 óráig.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 17 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Korábbi adatok: a részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 42,2 százalék, ami 436 471 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 35,26 százalék, ebben a megyében 152 315-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 42,7 százaléka, 547 276 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 32,58 százalék, a 2002-es választáson 40,19 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 38,22 százaléka, a 2010-es választáson 35,88 százalék, nyolc évvel ezelőtt 34,33 százalék,

négy évvel ezelőtt pedig 42,32 százalék voksolt 13 óráig.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

•  Fotó: Vasvári Tamás/MTI Galéria

Fotó: Vasvári Tamás/MTI

Korábbi adatok: a választásra jogosultak 25,77 százaléka, 1 982 937 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson (magyar idő szerint) délelőtt 11 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi arány 11 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 28,03 százalék, ami 75 987 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 22,22 százalék, ebben a megyében 95 974-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 25,01 százaléka, 320 505 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 23,66 százalék, a 2002-es választáson 26,37 százalék szavazott 11 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 27,23 százaléka, a 2010-es választáson 24,78 százalék, nyolc évvel ezelőtt 23,23 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 29,93 százalék voksolt 11 óráig.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

•  Fotó: MTI/Balogh Zoltán Galéria

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Korábbi adatok: a választásra jogosultak 10,31 százaléka, 793 219 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson (magyar idő szerint) reggel 9 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 11,43 százalék, ami 30 992 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 8,78 százalék, ebben a megyében 37 914-en voksoltak. 

A fővárosban a szavazók 9,61 százaléka, 123 109 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 9,80 százalék, a 2002-es választáson 8,81 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 11,39 százaléka, a 2010-es választáson 10,23 százalék, nyolc évvel ezelőtt 9,50 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 13,17 százalék voksolt 9 óráig.

A gyermekvédelmi kérdésekről rendezett országos népszavazáson vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 10,17 százaléka (782 472 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

korábban írtuk

Már többen leadták levélszavazatukat az országgyűlési megmérettetésen, mint négy évvel ezelőtt
Már többen leadták levélszavazatukat az országgyűlési megmérettetésen, mint négy évvel ezelőtt

Máris többen éltek szavazati jogukkal a határon túli magyarok közül a magyarországi országgyűlési választáson, mint a négy évvel ezelőtti megmérettetés alkalmával.

korábban írtuk

„A háború és a béke a tét” – Orbán Viktor leadta szavazatát az országgyűlési választásokon
„A háború és a béke a tét” – Orbán Viktor leadta szavazatát az országgyűlési választásokon

A háború és a béke a választás tétje – mondta Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak vasárnap reggel, miután leadta szavazatát Budapest XII. kerületében, a Zugligeti Általános Iskolában.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 20., csütörtök

Elemző: alkualap lehet a kiszivárgott amerikai béketerv a szorult helyzetben levő Kijev és Moszkva számára

Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.

Elemző: alkualap lehet a kiszivárgott amerikai béketerv a szorult helyzetben levő Kijev és Moszkva számára
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Brüsszel: Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el

Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.

Brüsszel: Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el
2025. november 20., csütörtök

„Az igazság hamarosan kiderülhet” – Aláírta Trump az Epstein-ügy iratainak kiadásáról szóló törvényt

Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.

„Az igazság hamarosan kiderülhet” – Aláírta Trump az Epstein-ügy iratainak kiadásáról szóló törvényt
2025. november 20., csütörtök

Orosz kémhajó próbált lézerrel elvakítani brit pilótákat a brit felségvizek közelében

Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.

Orosz kémhajó próbált lézerrel elvakítani brit pilótákat a brit felségvizek közelében
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Izrael gázai célpontokra mért csapást, miután terroristák izraeli katonákra támadtak

Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.

Izrael gázai célpontokra mért csapást, miután terroristák izraeli katonákra támadtak
2025. november 20., csütörtök

Amerika béketerve szerint Kijevnek területeket kell feladnia

Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.

Amerika béketerve szerint Kijevnek területeket kell feladnia
2025. november 19., szerda

Amerikai nagykövetjelölt: a Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most

A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.

Amerikai nagykövetjelölt: a Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most
Hirdetés
2025. november 19., szerda

„Katonai schengeni övezetet” hozna létre az unió a fegyveres csapatok gyors mozgatása érdekében

A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.

„Katonai schengeni övezetet” hozna létre az unió a fegyveres csapatok gyors mozgatása érdekében
2025. november 19., szerda

Ukrajnai korrupció: a jelenlegi és az előző energetikai minisztert is menesztette a parlament

Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.

Ukrajnai korrupció: a jelenlegi és az előző energetikai minisztert is menesztette a parlament
2025. november 19., szerda

Románia bajban: másfél hónapba telne, míg a NATO-csapatok ideérnének orosz támadás esetén

Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.

Románia bajban: másfél hónapba telne, míg a NATO-csapatok ideérnének orosz támadás esetén
Hirdetés
Hirdetés