Részben segélyekből finanszírozhatták a támadásokat a terroristák

Az amerikai üzleti újság cikke szerint a belga hatóságok vizsgálatából kiderült, hogy a párizsi és a brüsszeli merénylők közül legalább öten munkanélküli segélyben részesültek Belgiumban, de a tavaly feloszlatott verviers-i terrorcsoport tagjai közül is sokan éltek segélyen. A juttatásokban részesülő merénylők mindannyian uniós állampolgá­rok voltak.

Salah Abdeslam, a novemberi párizsi terrortámadások feltételezett főszervezője például még három héttel a merényletek előtt is kapott szociális juttatásokat, ami ráadásul azért is különös, mert akkoriban résztulajdonosa és egyben menedzsere volt egy bárnak, és emiatt nem is volt jogosult a munkanélküli segélyre – közölték bennfentes források.

Komoly dilemma

Ez a kérdés komoly dilemma elé állítja Európát: a modern jóléti állam egyrészt elengedhetetlen a szegénység leküzdése és a bevándorlók integrációja érdekében, de elejét kell venni valahogyan annak is, hogy ezeket a pénzeket terrorcselekmények finanszírozására használják fel – írta a napilap. „Feltártuk, hogy a rendszer sérülékeny a terrorizmusfinanszírozás céljából történő visszaélésekkel szemben\" – hangsúlyozta Tom Keatinge, a Royal United Services Institute (RUSI) nevű brit stratégiai kutatóintézet vezetője.

Mint mondta, elképzelhető, hogy a probléma megoldása céljából az európai kormányok a jövőben utalványokat adnak majd készpénz helyett a rászorulóknak, és felülvizsgálják a jelenlegi gyakorlatot, miszerint a kedvezményezettek döntenek a juttatások felhasználásáról. „Brüsszelnek talán kissé körültekintőbbnek kellene lennie a szociális juttatások kiutalásánál, hogy kinek fizetnek, és ők mit kezdenek a pénzzel\" – jelentette ki Keatinge.

Kiszűrnék a gyanús elemeket

Philippe de Koster, a belga pénzügyi hírszerzési ügynökség igazgatója úgy vélekedett, hogy a biztonsági és a jóléti szolgálatoknak szorosabb együttműködést kell kialakítaniuk annak érdekében, hogy megakadályozzák a kifizetéseket az olyan embereknek, akik gyaníthatóan terrorista tevékenységek finanszírozására fordítanák ezeket az összegeket. Ehhez törvénymódosításokra lenne szükség Belgiumban, a jelenlegi jogszabályok értelmében ugyanis kizárólag akkor van mód a juttatások megvonására, ha jogerősen elítélik az érintettet terrorizmus miatt, vagy ha a gyanúsított elhagyja az országot. Koster mindazonáltal kiemelte, nincs rá semmilyen bizonyíték, hogy a merénylők közvetlenül támadások finanszírozására használták volna fel az ellátások összegét.

Meglehetősen olcsók a merényletek

A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem fontos célja a nemzetközi közösségnek. Az elsődleges cél, hogy az Iszlám Állam és az al-Kaida dzsihadista milíciákat megfosszák bevételeiktől, a hatóságok azonban a kisebb terrorsejtek és a „magányos farkasként\" lecsapó merénylők ellen is megpróbálnak fellépni.

Nehéz feladatról van szó, a közelmúltbeli merényletek költsége ugyanis meglehetősen alacsony. Becslések szerint a novemberi párizsi terrortámadá­sok megszervezése mindössze 30 ezer euróba került, a márciusi brüsszeli merényletek esetében pedig ez az összeg kevesebb mint 3 ezer euró volt. A nizzai gázolásos merénylet elkövetője 1600 eurót fizetett a bérelt teherautóért.

Az IÁ-tól fúj ez a szél is

Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet egy 2015-ös kiadványában azt javasolta a Nyugaton élő követőinek, hogy amennyiben jogosultak állami juttatások felvételére, akkor éljenek ezzel a lehetőséggel. A WSJ arról számolt be, hogy egyebek mellett diákhitelből, biztosítási csalásból és rablásból származó pénzeket is felhasználtak az Európában elkövetett támadások előkészítése során.

A cikk szerint Belgiumban, Dániában, Franciaországban és Hollandiában emberek százaitól vonták meg a szociális segélyeket, miután kiderült, hogy Szíriába utaztak, és csatlakoztak az IÁ-hoz. A holland törvényhozás jelenleg olyan törvényeken dolgozik, amelyek értelmében már a feltételezett terroristáktól is megvonhatóak lennének az állami juttatások. „Nem akarjuk, hogy a holland adófizetők pénzéből erőszakos dzsihadista tevékenységeket finanszírozzanak\" – szögezte le Lodewijk Asscher szociálisügyi miniszter.

Támogatott terroristák

A brüsszeli terrortámadások óta gyakoribbá váltak az ellenőrzések a belga szervek tájékoztatása szerint, áprilisban például fényt derítettek rá, hogy tucatnyi olyan embernek folyósítanak szociális juttatást, aki terrorcselekmény miatt ül börtönben. Belgiumban a rabok a szabadulásukat követően gyakran szociális juttatásokban részesülnek, hogy így könnyítsék meg számukra a társadalomba való beilleszkedést. Ez történt Khalid el-Bakraoui, az egyik brüsszeli robbantó esetében is, aki egyes források szerint tavaly decemberig, bujkálása kezdetéig 25 ezer euró értékben vett fel állami segélyt.

Fred Cauderlier belga kor­mány­­­fői szóvivő azonban védel­mébe vette az ország szociális ellátó-rendszerét, mondván, hogy durván leegyszerűsítő lenne azt állítani, hogy ezen juttatások tették lehetővé a támadásokat. „Ilyen a demokrácia. Nincsenek eszközeink annak az ellenőrzésére, hogy mire fordítják az emberek az ellátások összegét\" – fogalmazott.