Radovan Karadzic per helyett elismerést vár

„Ahelyett, hogy megvádolnak, kitüntetést érdemelnék mindazért a sok jóért, amit tettem. Emberi erőhöz mérten mindent megtettem azért, hogy elkerüljük a háborút. Sikerült elérnem, hogy mérsékeljük minden polgári lakos szenvedését. Számos alkalommal hirdettem egyoldalú tűzszünetet, és sokszor megállítottam hadseregünket, amikor közel voltak a győzelemhez” - mondta 67 éves vádlott, amikor megkezdte védekezésének előterjesztését.

A 2008-ban Belgrádban elfogott Karadzic ellen már három éve folyik a per a délszláv háborúk idején elkövetett súlyos bűncselekmények ügyében eljáró - az ENSZ által létrehozott - nemzetközi büntető törvényszék előtt.

A terhére rótt háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekmények közül súlyában kiemelkedik az 1995-ös srebrenicai mészárlásért való felelősség kérdése. A faluban boszniai szerb katonák mintegy nyolcezer muszlim férfit gyilkoltak le. Ez volt Európa második világháború utáni történelmének legborzalmasabb tömeggyilkossága.

Karadzic ellen az ügyészek összesen háromszáz tárgyalási órán át sorakoztatták fel a vád tanúit. A vádlott hatszáz órát kért, de ő is csak háromszázat kapott a mentőtanúk meghallgatására és kikérdezésére. Ez a tárgyalási szakasz kezdődött most meg.   

Karadzic mentőtanúként kívánja beidézteti többek közt Karolosz Papuliaszt, aki a boszniai háború idején Görögország külügyminisztere volt. A volt boszniai szerb vezető szerint Papuliasz alátámaszthatja ártatlanságát a szarajevói piactér ellen 1994. február 5-én elkövetett aknavetős támadás ügyében.

Karadzic szerint a Szarajevó elleni tüzérségi támadás körülményeit a muszlimok meghamisították. Szarajevó az én városom, minden olyan állítás, hogy mi ok nélkül lőttük volna, hamis” - mondta.

Ugyanezen a napon egy másik tárgyaló teremben a vádirat ismertetésével megkezdődött Goran Hadzic volt krajinai - horvátországi - szerb vezető pere.

Hadzicot, aki az önkényesen kikiáltott Krajinai Szerb Köztársaság elnöke volt, azzal vádolják, hogy felelősség terheli az 1991 júniusa és 1993 decembere között a horvátországi Kelet-Szlavónia területén horvátok sérelmére elkövetett gyilkosságokért, kínzásokért, jogellenes fogva tartásért, embertelen bánásmódért, deportálásokért és rombolásért.

A volt krajinai vezetőt - akit Horvátországban távollétében már 40 év börtönre ítéltek - jóval a délszláv háborúk befejeződése után, tavaly július 20-án vették őrizetbe Szerbiában. Ő volt az utolsó szökésben levő a hágai törvényszék által megvádolt 161 személy közül. Hadzic a per hivatalos kezdetét megelőző eljárás során ártatlannak vallotta magát az ellene felhozott vádpontokban.