Palesztinára figyel ma a világ, ahol a térség jövője szempontjából kulcsfontosságú parlamenti választásokat tartanak. A mai szavazást az teszi hangsúlyossá, hogy most először indul törvényhozási választásokon a Hamász iszlám fundamentalista mozgalom, amely az 1996-os választásokat bojkottálta. A Hamász a tiszta kezű kormány üzenetével hódította meg a választókat, míg a Palesztin Hatóság kormányzó pártja, a Fatah népszerűségének visszaesését a belviszályok és a korruptságáról szóló általános vélekedés magyarázza. Az egyfordulós voksoláson most megválasztandó törvényhozó tanács 132 fős lesz, a képviselők fele listáról, a másik fele egyéni választókörzetből juthat be a parlamentbe. A közvélemény-kutatások szerint a szavazatok megszerzéséért folytatott versenyben fej fej mellett halad a Hamász radikális szervezet és a Fatah. Egy tegnap nyilvánosságra hozott felmérés szerint ugyan a Fatah győzelme várható, de a végeredmény nagyon szorosnak ígérkezik, a Fatah 59, míg a Hamász 54 mandátumot szerezhet. A jelenlegi Palesztin Törvényhozó Tanácsban (parlament) a Fatah van abszolút többségben, a 88 képviselői helyből 62-t mondhat magáénak. A leköszönő parlamentet 1996-ban választották meg, két évvel azután, hogy az 1993-ban aláírt oslói megállapodások eredményeképpen létrejött a Palesztin Hatóság. A Hamász esetleges hatalomra kerülése mély aggodalmat váltott ki Izraelben, amely hosszú időn át elutasított minden párbeszédet a szervezettel. Izraeli tisztségviselők jelezték: a radikális mozgalom nagy arányú győzelme komolyan megkérdőjelezné a béketárgyalások jövőjét. Az Egyesült Államok a terrorista szervezetek közé sorolja a Hamászt, és a tel-avivi amerikai nagykövetség szóvivője, Stewart Tuttle korábban megerősítette: Washington álláspontja változatlan, a jövőben sem kíván tárgyalni a Hamásszal, még akkor sem, ha az bekerül a palesztin törvényhozásba. Az Európai Unió – nevük elhallgatását kérő diplomaták szerint – csak az eredmények ismeretében dönt a Hamásszal szembeni magatartásáról. Márpedig a Fatah mozgalom listavezetője Marván Bargúti nemzeti egységkormány megalakítására szólította fel az összes palesztin politikai pártot, beleértve a Hamászt is. A 46 éves Bargúti, aki merényletek szervezése miatt ötszörös életfogytiglani börtönbüntetését tölti Izraelben, arra kérte a palesztinokat, hogy ne a Fatah és a Hamász párharcára összpontosítsanak. A Fatah vezetése azonban nem egységes annak megítélésében, hogy koalícióra lépjen-e a Hamásszal. Nabíl Saat tájékoztatási miniszter kizárta a közös kormányzást a radikális mozgalommal, hacsak az nem fogadja el azt az elvet, hogy békére kell törekedni Izraellel. Saat reményének adott hangot, hogy a Fatah elegendő mandátumot szerez az önálló kormányalakításhoz, és azokkal a pártokkal – baloldali és független csoportokkal – osztja meg a hatalmat, amelyek elfogadják a közel-keleti rendezésre kidolgozott nemzetközi útitervet, és elismerik Izraelt.
Egyre „engedetlenebb” a Palesztin Törvényhozási Tanács A ma újraválasztandó Palesztin Törvényhozási Tanács, amely Jasszer Arafat néhai palesztin elnök idejében szófogadó volt, egyre inkább gáncsoskodó parlamentté válik. A tanács a törvényhozáson kívül ügyel a hatalmi ágak szétválasztására, ellenőrzi a végrehajtó hatalmat, és szavatolja a pénzügyek átláthatóságát. Valamennyi hivatalra lépő palesztin kormánynak bírnia kell a parlament bizalmát, amelynek joga van bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni a kabinetet, ha annak tevékenysége vagy politikája nem felel meg várakozásainak. A parlament – a Fatah-képviselők 62 fős többségének köszönhetően – mandátuma első éveiben messzemenően támogatta Jasszer Arafatot, ám a tanács a palesztinok történelmi vezetőjének 2004-ben bekövetkezett halála óta egyre nagyobb szerepet játszik a Palesztin Hatóságon belül. Az Arafat utáni korszak első, 2005-ben Ahmed Korei által összeállított kormányának összetételét radikálisan meg kellett változtatni a parlamenti jóváhagyás érdekében. A képviselők a kevésbé hatékony, illetve korrupt miniszterek távozását követelték, és el is érték. A Palesztin Törvényhozási Tanács várhatóan még engedetlenebb lesz a Hamász radikális mozgalom képviselőinek várható megválasztásával, amely az Izrael elleni fegyveres harcot hirdeti, s a kormányzaton belül uralkodó korrupciót ostorozza.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató, Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a felvidéki városban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármesterével.
Az Európai Unió eltökélt abban, hogy Moldova uniós csatlakozásának minden szakaszában támogatást nyújtson, és a bővítési folyamat révén egy erős és prosperáló országot üdvözöljön majd az európai családban.
A „tisztítótűz-művelet” elindítását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben Magyarország „orbáni maffiától” történő megszabadítása érdekében.
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!