Putyin évértékelője: nem Oroszország felelős a kapcsolatok megromlásáért

Az orosz vezető megismételte álláspontját, amely szerint a kapcsolatok megromlásáért nem Oroszország felelős, és Moszkva a nyugati szankciókra reagált válaszintézkedéseivel. Az MTI beszámolója szerint Putyin az elhidegülés okát arra vezette vissza, hogy 2014-ben három uniós külügyminiszter is szavatolta Viktor Janukovics ukrán elnök és az ellenzék megállapodását, az EU mégsem tett semmit az államfőt megdöntő „államcsíny\" ellen. Rámutatott, hogy a nyugati szankciók még a terrorellenes együttműködést is gátolják. 

Vlagyimir Putyin ugyanakkor „teljes támogatásáról” biztosította, és a helyes irányba tett lépésnek nevezte az Ukrajna és az Európai Unió közötti vízumkényszer eltörlését. A vízumkényszer fennmaradását a hidegháború örökségének minősítette Európában. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy grúz állampolgárok vízum nélkül utazhassanak Oroszországba.

Hozzátette, hogy az ukrajnai rendezésről a “normandiai” formátumban – orosz, ukrán, német és francia részvétellel folytatott – tárgyalások nem nagyon hatékonyak, mindazonáltal a folytatásuk mellett foglalt állást. Putyin hangot adott abbéli reményének, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok normalizálódni fognak, és az épülő kercsi híd (a Krím félszigetnél) hasznos lesz majd a kétoldalú gazdasági kapcsolatok szempontjából is.

Putyin kész konstruktívan együttműködni Trumppal

Kifejezte készségét a konstruktív együttműködésre Donald Trump megválasztott republikánus amerikai elnökkel, az orosz-amerikai kétoldalú biztonsági és gazdasági kapcsolatok normalizálásra, valamint meghívás esetén az Egyesült Államokban teendő látogatásra. Mint mondta, nem okozott számára meglepetést Trumpnak az a közlése, hogy növelni akarja az amerikai nukleáris potenciált, mert ezt már a választási kampány során is kilátásba helyezte.

Arra a vádra reagálva, amely szerint Moszkva beavatkozott volna az amerikai belpolitikai küzdelembe, Putyin felhívta a figyelmet, hogy az amerikai demokraták nemcsak az elnök-, hanem a törvényhozási választásokat is elvesztették, ezért felesleges a kudarcért másokat okolniuk. Úgy vélekedett, hogy az amerikai demokratáknak rendszerszerű problémákkal kell megküzdeniük, meg kell tanulniuk méltósággal veszíteni, és bocsánatot kellett volna kérniük a választóktól azon információk miatt, amelyeket hackerek a nyilvánosság elé tártak a Demokrata Nemzeti Bizottság elektronikus levelezéséből.

Meglátása szerint az Obama-kormányzat a társadalmat megosztó politikát folytatott. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a Fehér Ház megmondta az amerikaiaknak, kire ne szavazzanak. Arra a kérdésre válaszolva, hogy személyesen mit válaszolt Barack Obama elnöknek az orosz hackertámadásokkal kapcsolatos vádjaira, kijelentette, hogy bizalmas magánbeszélgetés részleteit nem teszi publikussá.

Általános tűzszünet követheti Aleppó „felszabadítását”

Szíriáról szólva azt mondta, hogy ott Aleppó „felszabadítása” után a következő lépés az egész országra kiterjedő tűzszünet elérése és a béketárgyalások elindítása lesz. Ezek helyszíne Moszkva, Ankara, Teherán és Damaszkusz megállapodása értelmében a kazah főváros, Asztana lesz. Orosz diplomáciai forrás szerint a tárgyalások január közepén kezdődnek majd. Putyin Kelet-Aleppó evakuálását a modern kor legfontosabb humanitárius műveletének nevezte.

Kijelentette, hogy az ankarai orosz nagykövet meggyilkolása nem vezet az orosz-török kapcsolatok megromlásához. Putyin szerint a terrorcselekmény rávilágított, hogy milyen mélyen beszivárogtak a szélsőségesek a török biztonsági erőkbe, és most már hihetőbbnek tűnik számára, mint korábban, hogy az orosz katonai gép lelövését nem a legmagasabb szinten rendelték el Ankarában.

Belpolitikai témákról nyilatkozva egyebek között kijelentette, hogy Oroszországban nincs értelme jövőre előrehozott elnökválasztást tartani. A várakozások szerint Putyin 2018-ban ismét versenybe száll a Kremlért, igaz, a sajtótájékoztatón az elnök megint kitért az ezt firtató kérdés elől, azt állítva, hogy ennek eldöntéséhez időre lesz szüksége.

A gazdaság állapotát vázolva hangsúlyozta, hogy idén 0,5-0,6 százalékra csökkent az orosz gazdaság visszaesése, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan ismét megkezdődik a növekedés. Az infláció várhatóan Oroszország számára rekord alacsony, 5,5 százalékos lesz. Az államháztartási hiány a várakozások szerint a hazai össztermék (GDP) 3,7 százalékával lesz egyenlő, a nettó tőkekiáramlás pedig 16-17 milliárd dollárra csökkent, a külkereskedelmi mérleg aktívuma mintegy 70 milliárd dollár, amelyből mintegy 7 milliárd dollár IT-exportból folyt be. Az egykulcsos orosz adórendszer nem változik meg. Az elnök szerint idén 119 millió tonna gabonát takarítottak be Oroszországban. Hangsúlyozta, hogy Oroszország a világgazdaság része, és nem tervezi, hogy elszigetelődjön.