
Képünk illusztráció
Fotó: Mil.ru
Elrendelte a mariupoli Azovsztal acélmű tervezett ostromának leállítását csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök.
2022. április 21., 12:422022. április 21., 12:42
2022. április 21., 14:362022. április 21., 14:36
Putyin egyúttal parancsot adott az üzemben bekerített ukrán erők blokkolására. „Katonáink és tisztjeink életének és egészségének megőrzésére kell gondolnunk.
– utasította az elnök Szergej Sojgu védelmi minisztert tévékamrák előtt. Az ostrom Putyin megindításának lemondását megelőzően Sojgu arról beszélt, hogy a gyár birtokbavételéhez még három-négy napra lesz szükség. Az elnök azt hangoztatta, hogy a létesítményt megostromolni „nem célszerű”.
Az Azovsztal megostromlásának lemondása mellett Putyin utasítást adott rá, hogy az üzem védőinek ismételten ajánlják fel a fegyverletétel lehetőségét, szavatolva számukra az életben maradást és a fogságban a vonatkozó konvenció szerinti emberséges bánásmódot. Putyin gratulált Sojgunak Mariupol „felszabadításához”, és elrendelte a harcokban érdemeket szerzett katonák kitüntetését.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy vélekedett, hogy az Azovsztalban körülzárt „nacionalisták” semmiképp sem fogják megzavarni a békés élet újraindítását a „felszabadított” Mariupolban. Rámutatott, hogy még mindig megvan a lehetőségük a megadásra.
A Kommerszant az ostrom lemondásával kapcsolatban utalt rá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: Kijev nem fog tárgyalni Moszkvával, ha megölik a Mariupolban maradt ukrán katonákat.
Peszkov azt mondta, hogy Moszkva várja Kijev válaszát az ukrán félhez eljuttatott megállapodástervezetre. A szóvivő Zelenszkijnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy ő még nem látta az orosz dokumentumot, értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy miért nem kapott jelentést róla az ukrán elnök.
Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium második FÁK-osztályának vezetője a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország az ukrajnai rendezésről bármilyen szinten kész tárgyalásokat folytatni, de csak abban az esetben, ha a megbeszélések jól előkészítettek és érdemiek. Emlékeztetett rá, hogy a Törökország kezdeményezésére március 10-én létrejött orosz-ukrán-török külügyminiszteri találkozónak semmilyen gyakorlati folytatása nem lett.
Hozzáfűzte, hogy az orosz-ukrán tárgyalások gyakorlatilag mindennapos rendszerességgel folynak. Kifogásolta, hogy az ukrán tárgyalási pozíció nem következetes és hogy a megbeszéléseket Kijev agresszív retorikával kíséri.
Poliscsuk azt mondta, hogy az ukrajnai orosz „különleges hadművelet” akkor ér véget, amikor minden acélja megvalósul.
Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által csütörtök délelőtt ismertetett hadijelentés szerint orosz és a luhanszki csapatok teljes mértékben ellenőrzésük alá vonták az ukránok által megerősített Kremennaja falut. A tábornok szerint az orosz légierő az éjszaka folyamán az ukrán hadfelszerelés és élőerő összpontosulásának 20 területére mért csapást, a rakétaerők és a tüzérség egységei 1001 katonai célpontot támadtak, a légvédelem pedig 13 drónt lőtt le.
Konasenkov szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 511 drónt, 140 repülőgépet, 106 helikoptert, 1046 tüzérségi löveget és aknavetőt, 254 föld-levegő rakétarendszert, 262 rakéta-sorozatvetőt, 2410 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, valamint 2259 speciális katonai járművet veszített.
Peszkov „lehetséges terrorcselekmény meghirdetésének” és elfogadhatatlannak minősítette Alekszej Danyilovnak, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkárának azt a kijelentését, hogy Ukrajna csapást fog mérni a Krími hídra, amint erre lehetősége nyílik. Hozzátette, hogy az ilyen stratégiai objektumok kiemelt védelemben részesülnek Oroszországban.
A donyecki hatóságok közölték, hogy az orosz Nyomozó Bizottsággal (SZK) közösen jegyzőkönyvet vettek fel 26 civil haláláról, akiknek holttestére szerdán találtak rá a mariupoli 4. számú városi kórházban. A tájékoztatás értelmében az áldozatok amiatt vesztették életüket, mert az Azov ukrán nacionalista alakulat masszív tűz alá vette az épületet.

A mariupoli ukrán erők parancsnoka Ferenc pápához írt levelében a katolikus egyház vezetőjének segítségét kérte a városban rekedt emberek kimentéséhez – jelentette az amerikai Katolikus Hírügynökség, amelynek központja a coloradói Denverben van.

Ismét a megadást ajánlotta az orosz védelmi minisztérium a mariupoli Azovsztal vas- és acélműben körbezárt ukrán erőknek, és biztonságot ígért, feltételül szabva, hogy szerdán 14 órától szüntessék be a harcot és tegyék le a fegyvert.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!