Orbán Viktor a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületének átadóján: magyarnak lenni jó!

„Miközben mindenki azt bizonygatta, hogy nem lehet, addig mi lépésről lépésre, épületről épületre haladunk, sőt április 3-án a magyar emberek megerősítettek minket abban, hogy jól tettük, hogy megcsináltuk, és úgy gondolják, hogy még, még, még, Európa legnagyobb kulturális beruházásának teljesen el kell készülnie. Úgy érzem, megkaptuk a felhatalmazást a teljes program megvalósítására” – jelentette ki.

Kiemelte: olyan épületet szerettek volna, ahol a magyar népi kultúra természetes szépsége a legteljesebben kibontakozhat. Úgy fogalmazott: ma azt ünnepeljük, hogy „kincseink méltó helyre kerültek” és egy feladatunk maradt: fel kell nőnünk ahhoz, hogy ne csak egy nap legyen az ünneplésé, hanem minden nap megtaláljuk örömünket a magyarságunkban.

A miniszterelnök beszédében úgy értékelt: egy nemzet kultúrája „szilárd útjelző”, megmutatja, hogy honnan jövünk és azt is kijelöli, hova kell megérkeznünk. De - figyelmeztetett – ha ezt elhanyagoljuk, akkor „menthetetlenül eltévedünk” és egy idő után már azt sem tudjuk, hogy miért harcolunk.

Hangsúlyozta: meghatványozódik a kultúra fontossága, ha magyar népművészetről van szó, mert a népművészet megmutatja, hogy milyen magyarnak lenni és azt is, hogy milyen jó magyarnak lenni.

„Ha néprajzi örökségünket látjuk, nemcsak szépnek látjuk, de eltölt bennünket a szabadság érzése is és önkéntelenül elmosolyodunk. Magyarnak lenni jó! Ezért érezzük előre és állunk ellen, ha korlátozni akarnak bennünket és ezért ismerjük fel idejekorán, ha baj van, ha a veszély fenyegeti a kultúránkat, a szokásainkat, az életmódunkat, az örökségünket” – fogalmazott.

Úgy vélte, a szépséghez és a magyarsághoz való ragaszkodás egy tőről fakad:

Úgy vélte: az is kiderül ebben a múzeumban, hogy a magyarság „egy olyan jegy, mint amilyen az anyajegy, letörölhetetlen”, tovább öröklődik az elmúló évszázadokon keresztül.

Orbán Viktor arra figyelmeztetett, hogy a magyar kultúrának a megőrzésére rajtunk kívül senki más nem képes, ha eltűnnénk, velünk együtt valami pótolhatatlan tűnne el a világból.

A kormányfő arra is kitért: a Néprajzi Múzeum előző, Kossuth téri kúriai épülete – bár szép volt – formája nem illett a tartalomhoz, a most elkészült új épület viszont más, mert abban a tartalom és a forma találkozik. Ez az épület azt a meggyőződést tükrözi, hogy létezik szépség a világban, hogy a tizenkettő egy tucat kockaépületek és az ötlettelen irodakomplexumok világában is lehet egyedit alkotni, amely illik környezetéhez, megragadja a szemet és gyönyörködteti a lelket – mondta.

aki nélkül – hangsúlyozta – bele sem vághattak volna ebbe a „nagyszerű kalandba”. Megjegyezte azt is: üdvözölné a hivatalban lévő főpolgármestert, Karácsony Gergelyt is, de „őt kegyeleti okokból”, miután nem ment el az átadóra, inkább nem köszönti. A Liget Budapest projekt ellenzőinek a figyelmébe azt ajánlotta a „dakota néprajzi anyagból”: „hogyha az ember észreveszi, hogy döglött lovon lovagol, akkor szálljon le róla.”

A Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó domboldalt megidéző új épület – a Liget Budapest projekt legújabb fejlesztése – hétfőn nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.