Nyugalomra int Igor Dodon, Moldova új elnöke

Igor Dodon, a Moldovai Köztársaság Szocialista Pártjának oroszbarát elnöke a Pruton túli ország új államfője, miután az elnökválasztás vasárnapi, második forduolójában legyőzte a Nyugat-barát erők jelöltjét, Maia Sandut. A helyi Központi Választási Bizottság (CEC) közölte: Dodon 52,18, Sandu pedig 47,82 százalékos eredményt ért el. A választójoggal rendelkező mintegy hárommilliónyi polgár közül 1 605 000 jelent meg az urnáknál, ami 53 százalékos részvételi arányt jelent. Dodon 2000 óta a harmadik, a polgárok által megválasztott elnök, az elmúlt években ugyanis a parlamentt választotta az államfőt.

A moldovaiul beszélő új elnök

A közgazdász végzettségű Igor Dodon a szintén oroszbarát Kommunista Pártban kezdte a pályafutását, 2006 és 2009 között a Zinaida Greceanîi vezette kormány gazdasági miniszterekétn tevékenykedett. 1997 és 2005 között egyetemi tanár volt. 2009-ben a Kommunista Párt színeiben parlamenti képviselővé választották, majd 2011-ben Zinaida Greceanîi-jal együtt kilépett, és létrehozta a szocialista pártot, amelynek az elnökévé választották.

A kampány során oroszbarát kijelentéseket tett, és az Oroszország vezette vámunióhoz való csatlakozást szorgalmazta, ugyanakkor az első fordulót követően arról beszélt: nem Európa-ellenes, és nem engedi, hogy a moldovai polgárok elveszjtsék a vízummentességet. A transznisztriai helyzet megoldását az ország föderalizációjában látja. A román történelem oktatásának betiltása mellett ahhoz is ragaszkodik, hogy az országban nem románul, hanem moldovai nyelven beszélnek.

Dodon győzelme bejelentésekor megköszönte a támogatást, és gratulált ellenfelének is az elért eredményhez. Ugyanakkor nyugalomra szólított, mondván: nincs szükség gyűlölködésre a társadalomban. Leszögezte: minden moldovai polgár elnöke kíván lenni.

„Azoké is, akik Kelet felé tekintenek, de azoké is, akik nyugati irányultságúak” – jelentette ki. Megjegyezte: Sandu támogatóinak minden kívánságát megfontolja. Dodon a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva közölte: előre hozott választásokat kezdeményez, hogy a jelenlegi, Nyugat-barát kormány helyett hozzá közel álló kabinet alakulhasson.

A legyőzött ellenfél, Maia Sandu ugyanakkor a külügyminiszter és a CEC elnökének lemondását követelte a voksolás során tapasztalt rendellenességek miatt. Egyben feljelentéssel fenyegette meg őket, mivel szerinte az ország hatóságai megsértették a polgárok szavazati jogát. A külföldi szavazókörökben ugyanis óriási sorok alakultak ki, sokaknak órákig kellett sorban állniuk, amíg leadhatták a voksukat. Ők jártak azonban jobban, mivel volt olyan külföldi szavazókör – például Bukarestben és Londonban –, ahol már jóval azelőtt elfogytak a szavazólapok, hogy mindenki sorra kerülhetett volna.

Az ok: a hatályos törvény szerint egy külföldi szavazókörbe legtöbb háromezer szavazólapot szállíthattak. A beszámolók szerint a külföldön élő moldovaiak jóval nagyobb számban vettek részt a vasárnapi második fordulóban, mint két hete. Míg akkor mintegy 67 ezren voksoltak, most több mint százezren.

A történtek miatt fiatalok egy csoportja tüntetésbe kezdett a választási bizottság chişinăui székháza előtt, a testület tagjainak lemondását követelve. A megmozdulás hétfőn is folytatódott, tüntetők egy csoportja csalásra hivatkozva új választotások kiírását követelte. Egyéb rendellenességekről is érkeztek bejelentések, a szakadár, orosz többségű Transznisztriában a vádak szerint szervezetten, buszokkal szállították voksolni az embereket, és állítólag 150 lejt fizettek egy szavazatért. Mivel a transznisztriai vezetés nem hozott létre szavazóköröket, az emberek a Varnița településen a moldovai hatóságok által létrehozott különleges szavazókörökban voksolhattak – elsöprő többségükben Igor Dodonra.

Maia Sandu egyébként a mocskos kampányt és a szavazás során elkövetett erőszakos cselekményeket is felrótta. Hétfőn csalódottságának adott hangot, de közölte, „a harc folytatódik”.
A szavazatok megoszlása hasonló az első fordulóhoz: a fővárosban, Chişinăuban ezúttal is Sandu győzött a szavazatok 53,4 százalékával. A külföldön élő moldovaiak is elsöprő többségben Sandura voksoltak, a romániai szavazókörökben 96–97 százalékos az Európa-barát jelöltre leadott voksok aránya. Az autonóm Gagauziában ugyanakkor Igor Dodon tarolt, a voksok 99 százalékát megszerezve, ami annak tudható be, hogy az ortodox, de török eredetű gagauzok tartanak attól, hogy az EU-csatlakozás esetén Románia bekebelezheti Moldovát, és felszámolná az önrendelkezésüket.

Az eredmény kiábrándulást okozott a Románia és Moldova egyesülését szorgalmazó bukaresti politikusok körében. Traian Băsescu volt államfő, Moldova Románia általi bekebelezéssének fő szorgalmazója, aki fölvette a moldovai állampolgárságot is, Facebook-oldalán sajnálatát fejezte ki, hogy a moldovai polgárok tovább halogatták az ország Európához való közeledését. 

Az oroszbarát jelölt győzött Bulgáriában

A szocialisták által támogatott oroszbarát jelölt, Rumen Radev földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a bolgár elnökválasztás második fordulójában a hétfői nem végleges, hivatalos eredmények szerint. A választási bizottság közölte, hogy a szavazatok 99,33 százalékos feldolgozottsága mellett Radev vezet a voksok 59,35 százalékával. Ellenfele, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) jobbközép kormánypárt jelöltje, Cecka Cacseva mindössze 36,17 százalékot kapott. Végleges eredmény csak szerdán, a szavazóköri jegyzőkönyvek átvizsgálása után várható. Az új elnök január 22-én lép hivatalba.

A politikában újoncnak számító Radev széles körű, pártokon átívelő támogatást élvez. A légierő egykori parancsnoka vasárnap este jelezte, szeretne jó viszonyt ápolni az orosz és az amerikai elnökkel. A választáson függetlenként indult Radev korábban többször elmondta, hogy az Oroszországgal szembeni európai szankciók eltörlésén fog fáradozni. Bojko Boriszov bolgár kormányfő vasárnap este bejelentette, hogy pártja veresége miatt ígéretéhez híven lemond.