Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatását szolgáló új pénzügyi alap felállítását javasolja Németország az európai uniós társországoknak – jelentette be Olaf Scholz kancellár csütörtökön Berlinben.
2022. május 19., 12:472022. május 19., 12:47
2022. május 19., 13:092022. május 19., 13:09
A kormányfő a tagországi vezetőket összefogó Európai Tanács május végi rendkívüli ülésén képviselendő német álláspontot a szövetségi parlamentben (Bundestag) ismertető beszédében kiemelte, hogy
A nyugat-balkáni tagjelöltekkel szembeni méltányosság is azt követeli, hogy Ukrajna ne kapjon könnyítéseket. Ugyanakkor „gyors és gyakorlatias” segítséget kell biztosítani az „európai családba” tartozó országnak. Ezért kell létrehozni az Ukrajnát támogató „szolidaritási alapot”, amely a háború utáni újjáépítést is szolgálná – mondta Olaf Scholz.
Szólt arról, hogy az ukrán hadsereget is támogatni kell. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség vezetője, Friedrich Merz kiemelte:
Olaf Scholz a fegyverszállításokkal összefüggésben kijelentette, hogy „egy brutálisan megtámadott ország támogatása a védekezésben nem a konfliktus elmélyítését célozza, hanem a támadás visszaverését és az erőszak mielőbbi megszüntetését”.
Az orosz elnök, Vlagyimir „Putyin nem nyerheti meg a háborút”, és a konfliktust nem lehet lezárni orosz „békediktátummal” – tette hozzá a német kancellár, aláhúzva, hogy csak akkor lehet elkezdeni a béketárgyalásokat, ha az orosz elnök ezt megérti. Mint mondta, nincs német „külön út”, vagyis
A háború belföldi gazdasági következményeiről szólva felidézte, hogy kormány egy sor támogatással, a többi között az üzemanyag adóterhének átmeneti csökkentésével, és a június-augusztusi időszakra szóló, havi kilenc eurós közlekedési bérlet bevezetésével igyekszik ellensúlyozni az energiaárak és az infláció emelkedését. A háború nemzetközi vonatkozásaival kapcsolatban ismét üdvözölte, hogy Finnország és Svédország benyújtotta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A két skandináv országgal erősebb és biztonságosabb lesz a NATO és Európa – fogalmazta meg Olaf Scholz.
Valóságalapot nélkülöző állítás, hogy nácik uralkodnak Ukrajnában – mondta Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnöknek pénteken telefonon, a német kormányfő tájékoztatása szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!