Csaknem 1700 katonát szereltek le a török hadseregtől, a kormány pedig hírügynökségek, újságok, weblapok, tévé- és rádióállomások tucatjait tiltotta be szerdán a július 15-i sikertelen puccskísérletet követő megtorlás keretében.
2016. július 28., 09:512016. július 28., 09:51
2016. július 28., 11:592016. július 28., 11:59
A hadseregtől 1684 embert szereltek le megrovással, közülük 149-en tábornokok vagy admirálisok voltak, ami a török tábornoki kar mintegy negyven százalékát jelenti. Korábban a hadseregnél és a közigazgatásban már tízezreket függesztettek fel vagy rúgtak ki a puccskísérlet összefüggésben.
Ezzel párhuzamosan döntés jelent meg a hivatalos közlönyben, melynek értelmében három hírügynökség, 16 tévéadó, 23 rádióállomás, 45 lap, 15 magazin és 29 kiadó bezárását rendeli el a török kormány. A közlöny a betiltott sajtóorgánumok listáját nem sorolja fel tételesen, de a CNN Türk hírtelevízió információi szerint többnyire vidéki sajtótermékekről van szó, de vannak köztük országos médiumok is.
A betiltottak között szerepel a Cihan hírügynökség, a kurdpárti IMC TV és az ellenzéki Taraf című napilap is. Nem jelenik meg többé a korábban a török kormány által a puccskísérlet fő felelőseként megnevezett Fethullah Gülenhez köthető Zaman és angol kiadása a Today\'s Zaman sem.
A nap folyamán 47 újságírót le is tartóztattak. Köztük közismert baloldali szerzőket is, akik aligha osztják a török kormány által a puccskísérlet megszervezésével vádolt Fethullah Gülen nézeteit. Egyre többen amiatt aggódnak, hogy az ankarai vezetés nem csak a puccs támogatóira csap le, hanem bárkire, aki bírálja Recep Tayyip Erdogan elnököt és kormányát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!