A Lighthouse Reports szeptember 8-án készült felvételén román határőr terelget vissza bevándorlókat a szerbiai Majdan felé
Fotó: Liberation.fr/Lighthouse Reports
Ylva Johansson európai uniós belügyi biztos mélységes aggodalmának adott hangot a sajtóban megjelent hírek láttán, melyek szerint egyes tagországok – legfőképp Görögország és Horvátország, illetve Románia is – törvénytelenül, helyenként erőszakosan utasítanak vissza bevándorlókat határaikon.
2021. október 08., 09:582021. október 08., 09:58
2021. október 08., 10:012021. október 08., 10:01
A svéd politikus arra kérte az említett országokat, hogy vizsgálják ki a nemzetközi sajtóban megjelent információkat. Szerdán ugyanis több neves európai médium – többek között a német Der Spiegel és a francia Libération – videófelvételek alapján arról cikkezett, hogy
Ylva Johansson a „sokkoló” hírek láttán kijelentette, mindez csúnya foltot ejt az Európai Unió megítélésén, ezért találkozót kezdeményezett a görög és a horvát belügyminiszterrel. Az uniós biztos a Hotnews hírportál cikke szerint aggodalmát fejezte ki az európai forrásokkal történő lehetséges visszaélések miatt is, emlékeztetve: az EU felfüggesztheti a kifizetéseket, ha sérül a jogállam.
A Libération menedékkérők nyilatkozataira hivatkozva azt írta,
A Hotnews beszámolója szerint a Libération munkatársai egy nyolc hónapot tartó, hét ország újságíróit és nyolc médiumot felsorakoztató nemzetközi oknyomozás részeseiként számoltak be a tapasztaltakról. A munkát a holland Lighthouse Reports irányította. Az újságírók a horvát–bosnyák, illetve a román határon, a szerbiai Majdan közelében többek között drónok és hőkamerák segítségével tárták fel a törvénytelen eljárásokat, amelyek szerintük nem véletlenek, hanem egy elfogadott stratégia részei.
Az Európai Unió tagországainak a következő öt évben akár 40 ezernél is több afgán menekültet kellene befogadniuk – közölte Ylva Johansson uniós belügyi biztos Brüsszelben csütörtökön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!