A Lighthouse Reports szeptember 8-án készült felvételén román határőr terelget vissza bevándorlókat a szerbiai Majdan felé
Fotó: Liberation.fr/Lighthouse Reports
Ylva Johansson európai uniós belügyi biztos mélységes aggodalmának adott hangot a sajtóban megjelent hírek láttán, melyek szerint egyes tagországok – legfőképp Görögország és Horvátország, illetve Románia is – törvénytelenül, helyenként erőszakosan utasítanak vissza bevándorlókat határaikon.
2021. október 08., 09:582021. október 08., 09:58
2021. október 08., 10:012021. október 08., 10:01
A svéd politikus arra kérte az említett országokat, hogy vizsgálják ki a nemzetközi sajtóban megjelent információkat. Szerdán ugyanis több neves európai médium – többek között a német Der Spiegel és a francia Libération – videófelvételek alapján arról cikkezett, hogy
Ylva Johansson a „sokkoló” hírek láttán kijelentette, mindez csúnya foltot ejt az Európai Unió megítélésén, ezért találkozót kezdeményezett a görög és a horvát belügyminiszterrel. Az uniós biztos a Hotnews hírportál cikke szerint aggodalmát fejezte ki az európai forrásokkal történő lehetséges visszaélések miatt is, emlékeztetve: az EU felfüggesztheti a kifizetéseket, ha sérül a jogállam.
A Libération menedékkérők nyilatkozataira hivatkozva azt írta,
A Hotnews beszámolója szerint a Libération munkatársai egy nyolc hónapot tartó, hét ország újságíróit és nyolc médiumot felsorakoztató nemzetközi oknyomozás részeseiként számoltak be a tapasztaltakról. A munkát a holland Lighthouse Reports irányította. Az újságírók a horvát–bosnyák, illetve a román határon, a szerbiai Majdan közelében többek között drónok és hőkamerák segítségével tárták fel a törvénytelen eljárásokat, amelyek szerintük nem véletlenek, hanem egy elfogadott stratégia részei.
Az Európai Unió tagországainak a következő öt évben akár 40 ezernél is több afgán menekültet kellene befogadniuk – közölte Ylva Johansson uniós belügyi biztos Brüsszelben csütörtökön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!