Megalakult az új összetételű vajdasági Magyar Nemzeti Tanács

A politikus ígéretet tett arra, hogy az MNT a közösséget fogja szolgálni, a közösségért fog dolgozni, és a tagok minden szakmai tudásukat beleadják, hogy méltó képviselői lehessenek nemzetüknek.

„Hiszem, hogy a vajdasági magyar választók nem azért szavaztak nekünk bizalmat, hogy nyafogjunk (.), csüggedjünk, (.) feladjuk, hanem azért, hogy a Magyar Nemzeti Tanács küzdjön minden egyes délvidéki magyarért, hogy bátorítsunk mindenkit, hogy támogassunk, hogy szakmai segítséget nyújtsunk, hogy cselekedjünk, hogy ott legyünk mindig, mindenhol és minden körülmények között segítsük nemzettársainkat” – fogalmazott beszédében Fremond Árpád. Úgy folytatta: „küzdeni fogunk a megmaradásért, intézményeink talpon tartásáért, rendezvényeinkért”.

Az ülésen Tomislav Zigmanov, az emberi és kisebbségi jogokért, valamint társadalmi párbeszédért felelős szerbiai miniszter az ülésen kijelentette: az általa vezetett tárca a jövőben szorosabb együttműködést szeretne a kisebbségi nemzeti tanácsokkal. Hozzátette: a kisebbségi nemzeti tanácsok kulcsfontosságú testületek a nemzeti kisebbségi jogvédelem, valamint a nemzeti kisebbségi jogok törvényben előírt gyakorlásának a szempontjából.

A november 13-i nemzeti tanácsi választáson az MNT 35 helyéért csak egyetlen jelöltlista, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás indult.

Mivel Fremond Árpád parlamenti képviselőként indult a választáson, az MNT elnökévé történő megválasztás előtt le kellett mondania képviselőházi mandátumáról, ahogy lemondott a VMSZ-ben betöltött minden funkciójáról is. A belgrádi törvényhozásban helyére Újhelyi Ákos közgazdász került.

A szerbiai nemzeti tanácsokról – a nemzeti kisebbségek országos önkormányzatairól – szóló törvényt 2009-ben fogadták el.

Az első Magyar Nemzeti Tanácsot 2010-ben választották meg. A testület hatásköre az oktatás, a nyelvhasználat, a tájékoztatás és a kultúra területére terjed ki.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint Szerbiában 254 ezer magyar él, de az utóbbi néhány évben tapasztalt nagymértékű elvándorlás miatt szakértők úgy vélik, hogy ennél már jóval kevesebben, valamivel több mint 200 ezren élnek a nyugat-balkáni országban. Az idei népszámlálási adatokat még nem tették közzé.