Eddig a legtöbb román állampolgár Olaszországban szavazott, majdnem 160 ezer személy
Fotó: Román külügyminisztérium
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból. Ez a részvétel az 1989 utáni választások óta példa nélküli a diaszpórában.
2025. május 18., 13:172025. május 18., 13:17
2025. május 18., 14:062025. május 18., 14:06
A részvételi adatoknak megfelelően a romániai idő szerint csütörtök esti urnanyitástól vasárnap 13 óráig 1 017 572 román állampolgár szavazott a külképviseleti szavazóhelyiségekben. Emellett 3139 külföldön élő román választópolgár levélben adta le a szavazatát – írta az Agerpres.
Eddig a legtöbben Olaszországban (183 224), az Egyesült Királyságban (156 064), Németországban (160 572), a Moldovai Köztársaságban (114 454), Spanyolországban (118 310), Franciaországban (54 013), az Amerikai Egyesült Államokban (18 392) és Kanadában (12 142) szavaztak. Magyarországon vasárnap kora délutánig összesen 6 994-en adták le voksukat a megmérettetés második fordulójában. Az adatok valós időben követhetők a prezenta.roaep.ro oldalon.
Miközben az 1992-es elnökválasztáson 46 106-an, a 2004-esen 40 149-en, a 2014-esen 379 116-an, a 2019-esen 944 077-en szavaztak a második fordulóban, a 2024-es megmérettetés első, érvénytelenített fordulójában pedig 821 700-an szavaztak a külföldi szavazókörzetekben, a 2025-ös államfőválasztás két héttel ezelőtti, május 4-ei első fordulójában összesen 973 129 román állampolgár adta le voksát külföldön (a három nap során, ebből 4 106 levélszavazat volt). Megtörténhet tehát, hogy a második fordulóban a diaszpórában leadott szavazatok száma ennek a kétszerese lesz.
A diaszpórában 965 szavazókörzetet alakítottak ki a hatóságok. Ezekben a választások napján külföldön tartózkodó román állampolgárok szavazhatnak, függetlenül attól, hogy külföldre szól-e a lakhelyük vagy sem.
Vasárnap reggel 9 óráig, a szavazás első két órájában 1 586 857 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 8,82 százaléka szavazott az államfőválasztás második fordulójában.
A belföldi szavazóhelyiségek megnyitásával vasárnap megkezdődött a romániai elnökválasztás második fordulója, amelyen a voksolásra jogosult mintegy 19 millió nagykorú állampolgár eldöntheti, ki lesz az ország következő elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!