Magyarellenes hangulatkeltés a Ziuában?

Budapest nem mondott le a Nagy-Magyarország visszaállításáról szőtt álmairól, magyar hegemóniát kíván teremteni a Kárpát-medencében – írta hétvégi számában a Ziua című országos napilap, amely egyébként az elmúlt hetek folyamán különféle magyarellenes hangulatot keltő témákkal foglalkozott. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, tulajdonképpen a lap újságírói robbantották ki a Frunda György szenátor Európa tanácsi jelentése körüli politikai botrányt is. Az elmúlt héten a Gozsdu Manó nevét viselő közös magyar–román alapítványról szóló kétoldalú szerződést támadta a Ziua, úgy állítva be a dolgot, mintha a román kormány „elárulta” volna a román nemzeti érdeket a Gozsdu-vagyon „elkótyavetyélése” révén. Egyenesen azt a következtetést vonta le, hogy Magyarország lényegében „elorozta” e vagyont.
Hétvégi számában a Ziua több írást is közölt arról, hogy Magyarország hegemóniára törekszik a Kárpát-medencében. Egy magyarországi külügyi tisztségviselő 1992-ben elhangzott szavait idézi fel, amelyek szerint a magyar külpolitika a határon túli magyarság védelmét tűzi ki célul. Ennek a „doktrínának” tulajdonítja a lap az RMDSZ „agresszív” és „zsaroló” politikáját, amelyet Romániában és az európai fórumokon egyaránt érvényesíteni kíván. Egy kis keretes írásban egyenesen „cinikus paródiának” minősíti az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet. Külön keretes írás szól arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnöksége idején „parancsot adott” Kövér Lászlónak, az akkori magyar titkosszolgálat vezetőjének – a lap következetesen ÁVO-nak nevezi e szervet –: indítsa útjára a „Duna-akciót”. Ez állítólag a „délkeleti magyar régió” létrehozására irányult volna. A Ziua szerint mindezt alaposan dokumentálta a romániai titkosszolgálat, az anyag egy része meg is jelent Bogdan Papadie és Gabriel I. Nãstase tanulmányában. E két személyt egyébként a román titkos szervek szolgálatában álló áltörténészeknek minősítette a kilencvenes években a hazai sajtó.
A Kövér László vezette „ÁVO” forgatókönyvének része volt az is – állítja a Ziua –, hogy Budapest a magyarországi oklevelek szomszédos államokbeli honosítását, a határon túli magyaroknak szánt kettős állampolgárság megadását tűzte ki célul, ezenkívül megpróbált jogi keretet adni a határon túli nemzeti kisebbségek belső önrendelkezése számára, megnyerve ehhez a nemzetközi fórumokat.