Zsigmond Barna Pál: Magyarország továbbra is értékként és erőforrásként tekint a határon túl élő magyarokra
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A határon túli levélszavazatok két, ezen belül az erdélyi voksok legalább egy parlamenti mandátum sorsáról döntöttek a magyarországi országgyűlési választáson – nyilatkozta a Krónikának Zsigmond Barna Pál, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, miniszteri biztos. A politikus azt is elmondta: Magyarország abban érdekelt, hogy a Romániával való kapcsolatai tovább javuljanak, stabilak és kiszámíthatóak legyenek.
2022. április 15., 14:142022. április 15., 14:14
2022. április 15., 16:372022. április 15., 16:37
Zsigmond Barna Pál szerint a külhoni magyarság is derekasan kivette a részét a polgári jobboldal történelmi győzelmével zárult választásokon. A fideszes politikus ismertetése szerint az előző országgyűlési választásokhoz képest 16 százalékkal többen, 318 083 külhoni választópolgár szavazott levélben. „A határon túli szavazók a korábbi választásokhoz hasonlóan túlnyomó többségben, 94 százalékban most is a Fidesz-KDNP szövetséget tisztelték meg bizalmukkal, amit ezúton is nagyon köszönünk.
Szavazatukkal amellett tették le a voksot, hogy meg kell őrizni a békét és stabilitást, folytatni kell a 2010-ben elindított kiegyensúlyozott társadalmi és gazdasági fejlődést, valamint a határok feletti nemzetegyesítés folyamatát” – mondta lapunknak a Fidesz parlamenti képviselője.
Zsigmond Barna Pál úgy vélte, az erdélyi magyarság felelősségteljesen viszonyult az anyaországi választásokhoz, a mozgósítás jól sikerült, amiben rendkívüli érdeme van mindazoknak a szervezeteknek és személyeknek, amelyek és akik ebben szerepet vállaltak. „Külön köszönet illeti az Eurotrans Alapítványt és az EMNT-t, a politikai pártokat és politikai elöljárókat, valamint a számtalan egyházi és civil szervezetet, akik segítették a polgárokat abban, hogy törvényes jogukkal éljenek” – tette hozzá a marosvásárhelyi származású politikus.
Figyelembe véve, hogy a szavatok közel 70 százaléka Erdélyből érkezett, a politikus szerint kijelenthető, hogy ezek biztosan legalább egy mandátum sorsáról döntöttek. „Itt azt is érdemes kiemelni, hogy a levélszavazat útján választásokon részt vevő erdélyiek csak a pártlistára szavaznak, egyéni választókerületi jelöltre nem szavaznak. A lényeg, hogy minden szavazat számít és érdemes további erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy minél többen éljenek is a szavazati jogukkal, mert vannak még tartalékok” – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Mint megjegyezte: az érvénytelenül leadott szavazatok aránya az idén is magas volt, meghaladta a 15 százalékot. A leggyakoribb érvénytelenségi ok az volt, hogy az azonosító nyilatkozatot nem a külső borítékba, hanem a szavazólapokkal együtt a belső borítékba tették.
Mi várható az elkövetkező négy évben a nemzetpolitika terén? – kérdeztük a képviselőt. Zsigmond Barna Pál kiemelte: az óriási felhatalmazás, amit az Orbán Viktor vezette kormány immár negyedik egymást követő ciklusban megkapott, annak világos visszaigazolása, hogy az ország és a nemzet jó irányba halad.
Az országgyűlési képviselő szerint az erdélyi magyarság felelősségteljesen viszonyult az anyaországi választásokhoz
Fotó: MTI
„Mindezek tükrében a nemzetpolitika területén is folytatódni fog az az építkezés, ami az elmúlt tizenkét évben elkezdődött. Ez a kormány számára továbbra is prioritás marad és még a várhatóan nehezebb gazdasági helyzetben is meg fogja találni annak lehetőségét, hogy a szülőföldön magyarként való megmaradás támogatásának feltételeit biztosítani tudja” – fogalmazott a Fidesz politikusa. Arra emlékeztetett, hogy az elmúlt években korábban soha nem tapasztalt forrásokkal sikerült támogatni a külhoni magyarságot, annak oktatási, nevelési, kulturális, egyházi, sport életét és gazdasági megerősödését. „Magyarország továbbra is értékként és erőforrásként tekint a határon túl élő magyarokra, és folytatni kívánja a nemzeti egységre, a bizalomra épülő, szoros és kiszámítható együttműködést” – nyomatékosította.
A magyar–román államközi viszony várható alakulását firtató kérdésünkre a miniszteri biztos elmondta: az elmúlt több mint tíz esztendőben a magyar kormányok arra törekedtek, hogy rendezzék viszonyukat a szomszédos országokkal és olyan jó szomszédsági kapcsolatokat alakítsanak ki, ami az egész térség érdekeit szolgálja. „Ebben a viszonyrendszerben a szomszédos országokban élő magyar közösségeknek is megvan a helye és szerepe. A szomszédok többségével, elsősorban Szerbiával, Szlovéniával, Horvátországgal, Szlovákiával és Romániával is sikerült eredményeket elérni, a szerbekkel való viszonyt akár már történelmi kiegyezésként is szokás emlegetni. Magyarország és Románia NATO- és EU-tag partnerországok és ezek a kapcsolatok egy ilyen nehéz helyzetben a szokásos kapcsolatokon túl is felértékelődnek” – hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál.
A politikus hangsúlyozta, hogy a két ország egymás fontos gazdasági, kereskedelmi partnere, Románia útja Nyugat-Európa irányába pedig Magyarországon keresztül is vezet. „Mindezek összességében azt eredményezik, hogy közös érdekünk és ügyünk a térség, a tágabban értelmezett Kárpát-medence felvirágoztatása, amiben mindenkinek megvan a sajátos és csak általa betölthető szerepe. Magyarországon politikai stabilitás van, örvendetes, hogy az RMDSZ meghatározó szerepet játszik a román kormányban és reméljük, hogy a romániai magyar közösség képviseletének aktív közreműködésének is köszönhetően tovább javulhatnak kapcsolataink. Rajtunk nem fog múlni” – mondta lapunknak Zsigmond Barna Pál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!