Kurd csoport vállalta az isztambuli terrortámadást

A térfigyelő kamerák felvételeire hivatkozva már a török sajtó is megerősíti a TAK állítását, amely szerint a támadás öngyilkos merénylet volt. Az elkövető az út szélén parkolt autójával, majd a készenléti rendőrség két kisbusza közé hajtott, amikor azok elhaladtak mellette, és felrobbantotta a pokolgépet. A korábbi híradások még arról szóltak, hogy a gépjárműbe rejtett detonátort távirányítóval hozták működésbe.

Ennek értelmében a merénylőt leszámítva 11 ember halt meg a támadásban, további 36-an pedig megsebesültek. Az egyik holttestet még nem tudták azonosítani, bizonyos feltételezések szerint egy lehetséges társelkövetőé. Egyes beszámolók alapján a bérelt gépjárműben csak egy fejkendős és napszemüveges nő tartózkodott, más közlések szerint a nő mellett még egy férfi is ült. A hatóságok az esettel kapcsolatban 4 embert őrizetbe vettek, akiket az autó bérlésével hoztak összefüggésbe.

Az incidenst követően Recep Tayyip Erdogan török elnök a PKK-t vádolta a merénylettel. A politikus azt hangoztatta, hogy a török hatóságok „az ítéletnapig folytatják a terrorizmus elleni küzdelmet\". „Támadás bárhol, bármikor történhet, fel kell rá készülnünk, és meg is teszünk minden óvintézkedést, hogy a minimálisra korlátozzuk a fenyegetést\" – tette hozzá Erdogan.

A TAK azt állítja, azért követte el a támadást, hogy bosszút álljon a „piszkos háborúért\", amelyet a török biztonsági erők folytatnak a főként kurdok lakta délkeleti országrészben. A csoport közleményében arra figyelmezteti a külföldi turistákat, hogy ne utazzanak Törökországba, mivel – bár ők nem képeznek célpontot – az ország többé nem biztonságos.

A TAK legutóbb április 28-án, az ország negyedik legnagyobb városában, Bursában hajtott végre öngyilkos merényletet. Az elkövető szintén nő volt, és ugyancsak fejkendőt viselt. A terrorista a történelmi belváros egyik fő turisztikai látványossága, az Ulu dzsámi fala mellett véletlenül megbotlott, elesett, és a testére erősített robbanóöv működésbe lépett. Az öngyilkos merénylőn kívül senki nem halt meg, 13 ember viszont megsebesült. A dzsámiban és annak udvarán tömegek álltak, éppen gyászszertartást tartottak. A terrorszervezet ezt megelőzően a fővárosban, Ankarában követett el két öngyilkos merényletet, márciusban és februárban. Ezekben összesen 64 ember vesztette életét.

A Hürriyet című legfőbb ellenzéki török napilap közölte, hogy a Twitter internetes közösségi oldalon egy egyelőre ismeretlen felhasználó már május 31-én figyelmeztetett az isztambuli támadásokra. „Június 15-ig három különböző helyen lesz robbantás Isztambulban. Két támadás az európai, egy az ázsiai oldalon. Az egyiket a TAK, kettőt az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadistái követnek el\" – írta. Binali Yildirim török miniszterelnök a napokban jelezte, hogy a PKK-tól fegyverszünetre és tárgyalásra irányuló információk jutottak el hozzá. A kormányfő a keddi isztambuli, valamint a szerdai midyati terrortámadások fényében azonban mindennemű párbeszédet kizárt.

A török mezőgazdasági minisztérium átmenetileg betiltotta a 28 százalékban vagy azt meghaladó arányban ammónium-nitrátot tartalmazó műtrágyák árusítását az egész országban, mivel a terrorszervezetek ezt használták robbanóanyagaik készítéséhez mind a keddi, mind a szerdai merényleteknél.

Katonai források pénteken közölték, hogy csütörtök késő este a török légierő vadászbombázói csapást mértek a főként kurdok lakta délkelet-törökországi, Irakkal határos Hakkari tartomány Daglica körzetében. A támadásban legalább 8, legfeljebb 10 feltételezett PKK-tag meghalt.

Törökországban a török-kurd konfliktus 2 és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában robbant ki újra. A török haderő tavaly december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen az ország délkeleti részében. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 500 tagja vesztette életét, és a PKK mintegy 7600 lázadóját \"tették ártalmatlanná\" Törökország határain belül, valamint Irakban, ahol a lázadók főhadiszállása található. Az 1984 óta tartó konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.