Videófelvétel készült ukrán katonák fegyverletételéről (képernyőmentés)
Fotó: Twitter/Mariana Leshkovych
A mariupoli Azovsztal acélműnél 265 ukrán fegyveres adta meg magát, Szeverodonyeck és Liszicsanszk régiójában pedig további mintegy 16 ezret bekerítettek – közölte kedden az orosz katonai szóvivő és a luhanszki „népköztársaság” belügyminiszter-helyettese.
2022. május 17., 15:212022. május 17., 15:21
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a kedd délelőtti hadijelentésben azt mondta, hogy a körülzárt Azovsztalban egy nap alatt az Azov nacionalista alakulat fegyveresei és az ukrán katonák közül 265-en tették le a fegyvert, illetve adták meg magukat. Közülük 51-en súlyos sebesültek. Az orvosi ellátásra szorulókat a donyecki „népköztársaság” novoazovszki kórházába küldték ellátásra és ápolásra.
Vitalij Kiszeljov, a luhanszki „népköztársaság” belügyminiszter-helyettese azt mondta a Pervij Kanal orosz tévécsatornán, hogy a régióban Szeverodonyeck és Liszicsanszk közelében 15-16 ezer ukrán katonából és zsoldosból álló csoportosulást kerítettek be. A bekerített erőket a civilek megfélemlítésével és a polgári infrastruktúra lerombolásával vádolta meg. Az állította, hogy a katonák a végsőkig tartó ellenállásra kaptak parancsot, miközben a magasrangú parancsnokaik már egy hónapja elmenekültek.
Konasenkov tábornok beszámolója szerint a tengerről indított, nagypontosságú Kalibr manőverező repülőgépek a Lviv megyében lévő Sztaricsi vasútállomás közelében ukrán tartalékos alakulatokat semmisítettek meg, valamint egy, az Egyesült Államokból és európai országokból érkezett, a Donyec-medencébe tartó külföldi fegyver- és hadfelszerelés-szállítmányt. Mint mondta, nagy hatótávolságú légi és földi indítású rakéták a harci felkészítésüket befejező tartalékosokat likvidáltak a Szumi megyei Ahtirka és a Csernyihiv megyei Desna településen lévő kiképzőközpontban.
A beszámoló szerint a csapások eredményeként több, mint 470 „nacionalista” vesztette életét, 68 katonai eszköz üzemképtelenné vált, a Harkiv megyei Merefa vasútállomás közelében pedig megsemmisült egy elektromos vontatási alállomás, amely nyugati fegyver- és hadfelszerelés-szállítmányok útját biztosította a Donyec-medencébe.
A harcászati légierő kilenc harcálláspontot, 93 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint három lőszerraktárt semmisített meg Konasenkov szerint, aki a rakéta- és tüzérségi erők számlájára ezúttal hat harcálláspontot, 224 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 12 tüzérségi és aknavetőüteg-tüzelőállást, négy BM-21 Grad rakéta-sorozatvető üteget és két légi célfelderítő radarállomást írt.
Közölte, hogy az orosz légvédelem 23 drónt lőtt le Ukrajna felett, továbbá elfogott nyolc Szmercs-rakétát a Herszon megyei Csernyobajivka közelében.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 168 repülőgépet, 125 helikoptert, 912 drónt, 309 légvédelmi rakétarendszert, 3134 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 385 rakétasorozatvetőt, 1542 tábori tüzérségi és aknavető eszközt, valamint 2983 speciális katonai járművet veszítettek.
Az Ukrajnával határos Kurszk megyei Alekszejevka orosz falut kedd hajnalban nagy kaliberű fegyverekkel lőtték Ukrajna felől, de ez áldozatot nem követelt, három ház és egy iskolaépület megrongálódott. Erről a Telegram-csatornáján Roman Sztarovojt, a régió kormányzója számolt be. A tisztségviselő szerint az orosz határőrség viszonozta és elfojtotta a tüzet.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és
Ezt alátámasztandó felsorolta, hogy a luhanszki régióban található Szeverodonyeckben lőállásokat alakítottak ki nehézfegyvereknek, és lőszerraktárt helyeztek el a Lomonoszov utcai bőrgyógyászati klinika területén, elzavarva a személyzetet és a betegeket, de katonai célokra alakították át a donyecki régióban lévő Nelepivka 19. iskoláját, Szerhejivka óvodai és iskolai épületeit, valamint Szvjatohirszk Lesznaja utcai internátusát is, amelynek tantestületét és diákjait erőszakkal tartják fogva az alagsorban.
hasonlóan a korábbi, Harkivban, Mikolajivban, Szumiban, Csernyihivben és más településeken végrehajtott razziákhoz. Mizincev szerint embereket, akiknek a telefonján az orosz fegyveres erők által megsemmisített ukrán katonai célpontokról készült felvételeket, orosz felekkel folytatott levelezést, vagy orosz számokra irányuló hívásokat találtak, fizikailag bántalmaztak, majd ismeretlen helyre szállítottak el. A sorsuk, mint mondta, ismeretlen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!