Kötelezettségszegési eljárás Budapest ellen a lex CEU miatt

A brüsszeli testület illetékes szóvivője sajtótájékoztatóján bejelentette, úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Magyarországnak, és ezzel megindult az eljárás a nemrég elfogadott törvénymódosítás ügyében. A Bizottság csak a felsőoktatási törvény miatt indította az eljárást, más ügyekben politikai párbeszédet indít, ami a szerdai EP-vitával indul.

„Folytatja a párbeszédet az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a felmerült vitás kérdésekben, köztük a menekültügyi szabályozás ügyében, valamint továbbra is szorosan figyelemmel fogja követni a civil szervezeteket érintő törvénytervezet\" – közölte szerdán a brüsszeli testület vezető szóvivője. Margarítisz Szkínász szóvivő a bizottság szokásos napi sajtóértekezletén emellett arról tájékoztatott, hogy még délután választ fognak adni a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! nevű kampányában megfogalmazott, szerinte hamis állításokra.

Mint az Európai Bizottság által kiadott közleményben írták, a nemzeti konzultáció számos elemében „téves és rendkívül félrevezető állításokon és vádakon alapul\", Frans Timmermans, a testület első alelnöke ezért tisztázni fogja a helyzetet és tényeken alapuló választ fog adni az Európai Parlament plenáris ülésén. A szóvivő a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásról elmondta, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Magyarországnak, és ezzel megindult az eljárás a nemrég elfogadott törvénymódosítás ügyében.

Margarítisz Szkínász kiemelte, hogy a bizottság szakértői „mélyreható jogi értékelést\" folytattak a magyar felsőoktatási törvény ügyében, és ennek alapján a testület arra a megállapításra jutott, hogy az nincs összhangban a közös belső piac szabadságára vonatkozó szabályokkal: kérdések merültek fel egyebek mellett a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságával, valamint az akadémiai és az oktatási szabadsággal kapcsolatban.

A magyar hatóságoknak egy hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak ezekre a kifogásokra. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően – ha szükséges – a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.