A Fehér Ház a tét. Trump és Biden között dőlhet el, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke
Fotó: Fehér Ház
Donald Trump volt elnököt támogatja az amerikai elnökválasztáson Nikki Haley – ezt szerdán Washingtonban jelentette be a korábbi republikánus elnökjelölt, aki utolsóként szállt ki az elnökjelölti előválasztásból.
2024. május 23., 10:272024. május 23., 10:27
Az Egyesült Államok korábbi ENSZ-nagykövete, egykori dél-karolinai kormányzó a washingtoni kül- és biztonságpolitikai elemzőközpontban, a Hudson Institute-ban tartott előadásán arra a kérdésre, hogy Donald Trump vagy a jelenlegi elnök, Joe Biden a határozottabb nemzetbiztonsági kérdésekben, úgy válaszolt, hogy
Hozzátette, hogy az előválasztásoktól való márciusi visszalépésekor elmondott szavai változatlanul érvényesek, vagyis szerinte Donald Trumpon múlik, hogy megszerezze azon republikánusok szavazatait, akik nem állnak mögötte. Nikki Haley arra utalt, hogy a visszalépése ellenére, az azóta tartott republikánus előválasztásokon viszonylag nagy arányú szavazatmennyiséget kap Donald Trump ellenében.
Március óta az előválasztások az elnökjelölti versenyt illetően formalitásnak tekinthetők. A választási naptárnak megfelelően megrendezik ezeket a voksolásokat annak ellenére, hogy Donald Trump március óta már rendelkezik a hivatalos elnökjelöltség megszerzéséhez szükséges delegálti voksokkal.
Ezen a héten Kentucky államban Nikki Haley az előválasztási szavazatok mintegy 6,5 százalékát kapta meg, egy héttel korábban, Maryland állam előválasztásán pedig a republikánus szavazók 22 százaléka támogatta.
Nikki Haley Donald Trump mögötti kiállását az MTI által idézett elemzők jelentős politikai fejleménynek nevezték szerdán, különösen annak fényében, hogy a két politikus között az előválasztási küzdelemben kemény üzenetváltások voltak, helyenként személyeskedő kijelentésekkel.
Nikki Haley áprilisban főtanácsadóként csatlakozott a Hudson Institute-hoz. A konzervatív külpolitikai- és nemzetbiztonsági elemzőintézetben szerdán tartott előadásában Nikki Haley bírálta a kongresszusi republikánusok egy részének külpolitikai megközelítését, amellyel a világban tapasztalható konfliktusoktól való távolmaradást ösztönzik, ugyanakkor határozottan és élesen kritizálta a demokratákat és Joe Biden politikáját. Kiemelte az elnök döntését arról, hogy Izraelnek szánt bombaszállítmányt tart vissza.
„Aligha tudok ostobább lépést elképzelni annál, mint hogy Joe Biden fegyvereket tart vissza egyik legszorosabb szövetségesünktől” – fogalmazott, és a hivatalban lévő demokrata elnök politikai örökségéről véleményt mondva kijelentette, hogy úgy fog bevonulni a történelembe, mint a főparancsnok, aki visszautasította ellenségeink megállítását.
A Fehér Ház közleménye szerint a döntés nyomán 160 ezer ember válik jogosulttá hitelének törlésére, többségükben szövetségi alkalmazottak, akik személyenként átlagosan 35 ezer dollárnyi hiteltörlesztési kötelezettség alól mentesülnek.
Az új intézkedéssel együtt Joe Biden elnök döntései alapján az elmúlt években 167 milliárd dollár bevételről mondott le az amerikai államháztartás elengedett diákhitel-törlesztés formájában. A diákhitelek eltörlése, különböző programok formájában mintegy 5 millió volt egyetemi hallgatót érint.
Joe Biden közleményében úgy fogalmaz: nem fog megállni azon az úton, hogy eltörölje a diákhiteleket, akkor sem, ha a republikánusok próbálják akadályozni. Az oktatási minisztérium közleménye szerint jelenleg a szövetségi diákhitelesek mintegy 10 százaléka jogosult törlesztési terhének könnyítésére valamely korábban elérhetővé tett megoldáson keresztül.
Joe Biden még 2022 őszén, a félidős választások előtt széleskörű diákhitel-elengedési programot hirdetett meg, ami több tízmillió emberre vonatkozott volna.
A tervet 2023 tavaszán az amerikai Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek találta arra alapozva döntését, hogy az elnöknek nincs jogköre ilyen döntést hozni. Akkor Joe Biden bírálta az ország alkotmánybíróságának megfelelő bírói tanácsot, és közölte, hogy más módokat talál majd a diákhitelek elengedésére.
Donald Trump és Joe Biden között dől el, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke – derült ki a legfrissebb előválasztási eredmények alapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!