
Pásztor Bálint megválasztása ellen mindössze ketten szavaztak a zentai tisztújító gyűlésen
Fotó: Vajdasági Magyar Szövetség/Facebook
Pásztor Bálintot választották meg a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) új elnökének a legnagyobb délvidéki magyar párt szombati tisztújító közgyűlésén az észak-bácskai Zentán.
2024. március 03., 11:532024. március 03., 11:53
2024. március 03., 14:592024. március 03., 14:59
A VMSZ azért tartott rendkívüli tisztújítást, mert a korábbi elnök, Pásztor István – aki 16 éven át vezette a pártot – tavaly októberben elhunyt. Az utóbbi kilenc hónap eseményeinek összegzésekor Pásztor Bálint – a volt VMSZ-vezető Pásztor István fia – megbízott elnökként rámutatott, hogy intenzív időszak, komoly kampány és jelentős választási siker áll a VMSZ mögött, olyan eredmény, amelyre a néhai elnök is büszke lenne.
A 335 küldött közül 333-an támogatták, ketten pedig ellene szavaztak. Az 1979-es születésű Pásztor Bálint, a jogtudományok doktora eddig a VMSZ alelnöke, parlamenti frakcióvezetője, valamint a szabadkai városi képviselő-testület elnöke volt. Pártelnökként az utóbbi két pozícióját megtartja.
Megválasztása után Pásztor Bálint kijelentette: „A Vajdasági Magyar Szövetségben a jövőben is az identitás megőrzése és az egzisztenciateremtés érdekében fogunk tevékenykedni, felkarolva minden olyan helyi projektet, amely az emberek életminőségének javítását célozza.” Hozzátette: nyitni kíván a nem a VMSZ-hez köthető vajdasági magyar értelmiségiek felé, és elnökségével a VMSZ a jövőben is folytatja az együttműködést a Fidesz-KDNP-vel, illetve a Szerb Haladó Párttal.
Fotó: Vajdasági Magyar Szövetség/Facebook
„Természetesen mindezt úgy, ahogy 2007 óta folyamatos volt, hogy önállóan veszünk részt a választásokon, önállóan szolgáljuk meg a közösségnek a bizalmát, önállóan érjük el a parlamenti mandátumainkat, és azt követően keresünk szövetségeseket a programunk megvalósításához” – húzta alá.
A VMSZ zentai tisztújításán a 128 jelölt közül megválasztották a párt 50 fős tanácsának tagjait. A párt 20 tagú elnökségéről és három alelnökéről a tanács következő ülésén döntenek.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint Szerbiában valamivel több mint 184 ezer magyar él, ami a lakosság 2,77 százalékát jelenti. A magyarság az észak-szerbiai Vajdaságban él.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!