
Humza Yousaf szerint az övé lesz az a generáció, amelyik elnyeri Skócia függetlenségét
Fotó: Humza Yousaf/Facebook
Humza Yousafot, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) új vezetőjét választotta kedden Skócia új miniszterelnökévé az edinburgh-i parlament. Yousaf a szavazás eredményének ismertetése utáni beszédében ismét hitet tett Skócia függetlenné válása mellett.
2023. március 28., 22:052023. március 28., 22:05
2023. március 28., 22:222023. március 28., 22:22
Az előző skót kormányfő, Nicola Sturgeon február 15-én jelentette be teljesen váratlanul, hogy távozik az SNP éléről és így a skót miniszterelnöki tisztségből is. Az SNP vezetői posztjáért hárman indultak: Humza Yousaf mellett Kate Forbes pénzügyminiszter és Ash Regan, aki decemberi lemondásáig a helyi közösségekért felelős államtitkári tisztséget töltötte be a skót kormányban. A párt 72 169 bejegyzett és választásra jogosult tagja közül a szavazatszámlálás hétfőn ismertetett eredménye szerint 50 490-en éltek szavazati jogukkal.
A második számlálási fordulóban Humza Yousaf – az első és a második helyen megjelölt választói preferenciák összeadása alapján – 26 032 szavazatot, Kate Forbes 23 890 szavazatot kapott, így Yousaf a voksok 52,1 százalékának megszerzésével lett a Skót Nemzeti Párt új vezetője.
Fotó: Humza Yousaf/Facebook
Ez a tény azonban nem tette kötelezővé, hogy a skót parlament is őt válassza a miniszterelnöki tisztségre, és az ellenzéki pártok vezetői kivétel nélkül indultak is a miniszterelnöki posztért. A képviselők egyenként voksoltak a jelöltekről, és mindegyik jelölt megkapta pártja frakciójának összes szavazatát. Így Douglas Ross, a skót konzervatívok vezetője 31, Anas Sarwar, a skót Munkáspárt vezetője 22, Alex Cole-Hamilton, a Liberális Demokraták skóciai tagozatának vezetője négy voksot gyűjtött. Humza Yousaf ugyanakkor megszerezte az SNP 64 parlamenti képviselőjének voksát, és a Skót Nemzeti Párttal szövetégben politizáló skóciai Zöldek hét képviselője is őt támogatta a kedd délutáni szavazáson. Így 71 szavazattal Yousaf szerzett többséget a 129 fős edinburghi törvényhozásban a keddi miniszterelnök-választáson.
A 38 esztendős új skót miniszterelnök Skócia legnagyobb városában, Glasgow-ban született, és 2011 óta képviseli az SNP-frakció tagjaként a város egyik választókerületét az edinburghi parlamentben. Yousaf édesapjának családja az 1960-as években Pakisztánból, édesanyjának ugyancsak pakisztáni gyökerű családja Kenyából települt át Skóciába.
Yousaf (jobbra) édesapjának családja az 1960-as években Pakisztánból, édesanyjának ugyancsak pakisztáni gyökerű családja Kenyából települt át Skóciába
Fotó: Humza Yousaf/Facebook
Humza Yousaf a keddi parlamenti voksolás utáni első beszédében is hitet tett Skócia függetlenné válása mellett. Úgy fogalmazott: a skót kormány kevésbé hatékonyan tudja elérni elsődleges fontosságú céljait, köztük a függetlenséget, ha hagyja, hogy a brit kormány „önkényesen megvétózza” az edinburgh-i törvényhozás döntéseit. Yousaf már előző nap, az SNP vezetői tisztségéért lezajlott versengés eredményhirdetése után is megerősítette, hogy változatlanul a skót függetlenség a párt célja. Ennek elérésére nem jelölt ki céldátumot, de úgy fogalmazott, hogy „mi leszünk az a nemzedék, amelyik elnyeri Skócia függetlenségét”. Yousaf hangsúlyozta azt is, hogy Skócia független országként vissza akar térni az Európai Unióba.
Humza Yousaf elődje, Nicola Sturgeon 2023. október 19-ét jelölte ki a skót függetlenségről tartandó újabb népszavazás időpontjául. A brit legfelsőbb bíróság azonban tavaly novemberben olyan végzést hozott, amely szerint a skót parlament nem alkothat önállóan, a brit kormány hozzájárulása nélkül törvényt az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról, mivel ez olyan hatásköröket érintene, amelyeket az egyébként igen széleskörű skóciai önrendelkezést megteremtő, 1999-ben kelt törvény meghagyott a brit parlament és a brit kormány felelősségi körében.
Fotó: Humza Yousaf/Facebook
A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel, és a konzervatív párti brit kormány mereven elveti az újabb skót függetlenségi népszavazás engedélyezését. A skóciai népszavazás újbóli kiírása azonban a brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendum óta ismét folyamatosan napirenden van, miután országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon azóta rendszeresen hangoztatta, hogy elengedhetetlenné vált az újabb függetlenségi népszavazás, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kiszakította” az Európai Unióból.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
szóljon hozzá!