Fotó: Kreml
Háborús bűnök elkövetéséért tartja felelősnek Vlagyimir Putyin orosz elnököt az amerikai szenátus helyi idő szerint kedden elfogadott határozata szerint.
2022. március 16., 10:002022. március 16., 10:00
2022. március 16., 10:072022. március 16., 10:07
Az általában mélyen megosztott kongresszusi testület egyhangúlag fogadta el a határozatot, amely mások mellett a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságot kéri arra, hogy folytasson vizsgálatot az Ukrajnában február 24. óta zajló orosz támadások során elkövetett „erőszak, háborús bűnök és emberiesség elleni bűnök” ügyében. A tervezetet Lindsey Graham republikánus szenátor nyújtotta be. Chuck Schumer, a demokraták frakcióvezetője már a szavazás előtt kijelentette, hogy a szenátus valamennyi tagja úgy gondolja:
Az amerikai kongresszus szerint a nemzetközi vizsgálatoknak Putyin mellett az elnök részvételével működő orosz biztonsági tanács tagjaira és a katonai vezetőkre is ki kell terjedniük. Múlt héten Kamala Harris amerikai alelnök is csatlakozott azokhoz a felhívásokhoz, hogy a hágai bíróság folytasson vizsgálatokat az orosz haderő ukrajnai tevékenysége során civilek ellen elkövetett atrocitások ügyében. Harris kiemelte a mariupoli szülőotthon elleni bombatámadást.
Oroszország eközben az ENSZ Biztonsági Tanácsában olyan határozattervezetet köröztet, amely a „sérülékeny helyzetben lévő” ukrajnai civilek védelmére, továbbá a humanitárius segítség és a távozni kívánó lakosság útjának szabaddá tételére szólítana. Moszkva ebben ugyanakkor meg sem említi saját felelősségét az általa megtámadott országban zajló háborúért.
Franciaország és Mexikó is szeretne elfogadtatni a világszervezetben egy határozati javaslatot, amely azonnali tűzszünetre szólít Ukrajnában, és rámutat a humanitárius helyzet súlyosságára. Nicolas De Riviere francia ENSZ-nagykövet a sajtónak nyilatkozva utalt arra, hogy tervezetük a Biztonsági Tanácsban valószínűleg orosz vétóba ütközne, ezért azon dolgoznak, hogy az ENSZ közgyűlése fogadja el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás