Fotó: Wikipédia/Samuel Bailey
Nem lehet visszaszállítani Oroszországba az Északi Áramlat-1 gázvezeték turbináját a nyugati szankciók miatt – közölte a Gazprom szerdán.
2022. augusztus 04., 07:382022. augusztus 04., 07:38
„Lehetetlen leszállítani a Kanadában megjavított turbinát az Északi Áramlat-1 gázvezeték portovajai kompresszorállomására az Oroszország ellen bevezetett kanadai, uniós és brit szankciók, valamint a Siemens szerződéses kötelezettségeinek megszegése miatt” – tudatta az orosz gázipari vállalat Telegram-csatornáján.
Közölte, hogy Schröder, aki május végéig a Rosznyefty orosz olajipari vállalat igazgatótanácsának tagja volt, aggodalmát fejezte ki az Európában kibontakozó energiaválság miatt, és megkérte Putyint, hogy fejtse ki álláspontját a helyzetről, aki mások mellett Lengyelországot és Ukrajnát vádolta a krízis kialakulása miatt.
A szóvivő szerint a volt német kormányfő nem jelezte szándékát, hogy az ügyben közvetítő legyen. Peszkov szerint Schröder volt az, aki megkérdezte Putyint, hogy válsághelyzetben az Északi Áramlat-2 elméletileg szállíthatna-e gázt Európába, vagyis nem az orosz elnök volt a kezdeményező, aki erre azt mondta, műszakilag ez megoldható, a vezeték készen áll az azonnali használatra.
Putyin a szóvivő szerint arra is felhívta a figyelmet, hogy a megváltozott körülmények miatt a második vezeték kapacitásának fele az orosz fogyasztásra van fenntartva, vagyis az Északi Áramlat-2-n legfeljebb 27,5 milliárd köbmétert lehetne szállítani az év végéig.
Maximális kapacitásának egyötödére, óránként 1,28 millió köbméterre csökkent az orosz gázszállítás az Északi Áramlat vezetéken, az Oroszországból Európába irányuló fő gázexportútvonalon.
Peszkov tájékoztatása szerint a felek megbeszélték az Északi Áramlat-1 turbináinak a karbantartásból való visszatérésével kapcsolatos nehézségeket is. Putyin emlékeztetett, hogy az a turbina, amelyet Kanadába küldtek karbantartásra, jelenleg Németországban van, de „nincs meg minden papírja”. A Schödernek adott magyarázat szerint a Siemens az egész projektet brit joghatóság alá helyezte, és a hatályos szerződések szerinti szolgáltatást nem a német vállalat központja, hanem a Siemens brit leányvállalata végzi, a brit jog alapján.
„Egyelőre ezek a dokumentumok, tudomásunk szerint, nem állnak rendelkezésre” – mondta a szóvivő.
Hozzátette, hogy egy másik turbina is tönkrement, és több más meghibásodás is történt, amelyek megjavítását a Gazprom várja, ám a brit leányvállalat nem siet a javítással. Peszkov kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Kanada érdekelt lenne az európai orosz gázszállítás felújításában, mert, mint mondta, maga is arra készül, hogy cseppfolyósított földgázt szállítson erre a piacra.
A Gazprom leállítja egy újabb Siemens-turbina üzemeltetését az Északi Áramlat gázvezetéken – közölte hétfőn az orosz gázipari vállalat.
Olaf Scholz német kancellár szerdán bejelentette, hogy befejeződött az Északi Áramlat-1 földgázvezetékhez szükséges turbina karbantartása, így
Wolfgang Büchner német kormányszóvivő azt mondta, hogy a hajtómű Oroszországba történő szállításához nincs szükség további garanciákra, mivel erre az egységre nem vonatkoznak a szankciók. Hozzátette, hogy Németország részéről minden adott ahhoz, hogy a turbinát Oroszországba küldjék.
Még az Északi Áramlat-2 gázvezeték azonnali beindítása sem lesz képes újabb nagy mennyiségű gázt eljuttatni az európai piacra, mert a vezeték kapacitásának felét már átirányították az orosz piacra – jelentette ki Vlagyimir Putyin.
Amint arról korábban írtunk, az Északi Áramlat két gázturbina leállása miatt július 27. óta kapacitásának mintegy 20 százalékán üzemel. Az egyiket – amelyet a Siemens Energy Kanadában gyártatott – Montrealba küldték javításra. A Moszkva elleni ottawai szankciók miatt a gyártó kezdetben nem volt hajlandó visszaszolgáltatni a berendezést Németországnak, de Berlin számos kérése után ezt mégis megtette.
Vitalij Markelov, a Gazprom helyettes vezetője július végén azzal vádolta meg a Siemens Energyt, hogy nem teljesíti az Északi Áramlat-1 meghibásodott hajtóműveinek javítására vonatkozó kötelezettségeit. Ennek következtében a portovajai kompresszorállomáson csak egy turbina működőképes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Oroszország folyamatosan fejleszti drónjait, azok hatótávolsága és pusztító ereje is fokozatosan növekszik, mint ahogy ez a Lengyelország légterét szerdára virradóra megsértő 19 orosz drón esetéből is kiviláglik.
Nagy erőkkel keresi a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda. Az FBI megtalálta a gyilkos fegyvert, és egy egyetemista korú támadót keresnek.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót bocsátott Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Ha Izraelnek kedden nem sikerült megölnie a Hamász vezetőit a katari légitámadásban, akkor legközelebb sikerrel jár majd – jelentette ki az izraeli nagykövet az Egyesült Államokban a művelet után.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Káoszba borult szerdán Franciaország: tüntetők torlaszolták el az autópályákat, barikádokat gyújtottak fel és helyenként összecsaptak a rendőrséggel, hogy kifejezzék haragjukat Emmanuel Macronnal, a politikai elittel és a kiadáscsökkentésekkel szemben.
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!